Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: 1848–49-es Békés megyei iratok az Aradi Levéltárban / 48–53. o.

1848-49-es Békés megyei iratok az Aradi Levéltárban Egy korábbi ismertetés már foglalkozott az aradi állami levéltár birtokában lévő 1848-49-es békési dokumentumokkal (Körösök Vidéke 1991, 136-141. old.). Az említett írás nem adott hírt valamennyi iratról, mivel a gyűjtemény mikrofilmezés céljából egy központi laboratóriumba került. A művelet befejeztével sikerült teljes egészében átnézni az anyagot. Kétségtelen, hogy a most feltárt dokumentumok ugyanannak az adománynak részét képezték, amelyet a gyulaiak az aradi múzeumnak küldtek 1900 körül. A terjedelmes anyag továbbra is ügycsomókban van rendezve, és a lapszámok azonosak a felvételekével. Több olyan dokumentum is előkerült, amelyeknek a tartalma a 18. sz. ügycsomóban foglalt iktatókönyv alapján a fent említett közleményben is szerepel. E mostani ismertetés a gyűjtemény legértékesebb irataira szeretné felhívni a figyelmet. A márciusi forradalmi események eufórikus légkörét több dokumentum tárgyalta. Békésről március 19-én jelentette a szolgabíró, hogy bejárta kerületét, lelkesedést tapasztalt, és a bírákat a rend fenntartására intette. Március 22-ére népgyűlést tűztek ki (9/218). A jelek szerint erre MagyarGyulán is sor került. Itt Boros István városbíró elnökletével bizottmány alakult, tagjai a tanácsból, illetve a polgárságból kerültek ki (8/135). A rend fenntartására hívott fel március 25-én „Békés megye felelős elnöke", és újra utasította a szolgabírákat a települések beutazására (10/32). A forradalom megnövelte a politikai érdeklődést. Gyulán elhatározták, hogy hetente tanácskozást tartanak, és példájuk követése érdekében felhívásukat 17 helységbe küldték el (10/46). Gyulán március 30-án, az első tanácskozáson megfogalmazták programjukat (10/44-45). Kedvezően válaszolt Mezoberény, és jelezték, hogy a „politikai események felett nyilvános tanácskozásokat" tartanak (9/58). Hasonlóképp válaszoltak Békésszentandrásról is (9/60). A békési olvasótársulat vasárnapi tanácskozásokat helyezett kilátásba (10/41). Az április 11-én szentesített törvények érzékeny pontja az úrbéri viszonyok megszüntetése, illetve a földtulajdon kérdése volt. Május 2-án tárgyalta a megyei bizottmány a szentandrásiak panaszát földjeik ügyében, valamint a megtörtént földfoglalásokat (10/35). Október 14-én érkezett bejelentés a gyomaiak előző napi mozgalmáról, amelyet az a hír robbantott ki, hogy a „tekintetes úr" a felkelő szerbeknek és Jellacicnak anyagi segítséget adott (9/202-203). November 28-án jelentette a megye Halász Boldizsár kormánybiztosnak a gyomai helyzetet. Eszerint visszaadták az elfoglalt földeket, és Wodiáner haszonbérlő megbízottaival alkudoztak igényeik ügyében. Földügyek foglalkoztatták a megyét Gyulavári esetében is. Megoldásban re48