Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - KILÁTÓ - Garadnai Zoltán: A La Gazette des Archives 1994-es évfolyama / 44–50. o.

Philippe Ploix abbé, a Párizsi Érseki Levéltár levéltárosa írt. Mindkét tanul­mány történeti összefoglalót és ismertetést tartalmaz, melyeket gazdag bib­liográfia és a további kutatási elképzelések tervei egészítenek ki. 14 A következő nagyon érdekes írást Bemard Barbiche, az Ecole des chartes tanára publikálta, amelyben a vatikáni Szentszék levéltárában és könyv­tárában fellelhető francia vallástörténeti vonatkozású forrásokat vizsgálja. A szerző részletesen bemutatja az ilyen vonatkozású egyháztörténeti anyagot. Megvizsgálja a források eredetét, történeti összefüggéseken keresztül ismer­teti a levéltári vonatkozású iratanyag főbb összetevőit a középkortól nap­jainkig. A dolgozat második felében a levéltári fondok történetét és azok ki­alakulását vizsgálja. Majd következik a szentszéki levéltár jelenlegi fondbe­osztásának ismertetése, ül. a szerző felhívja a figyelmet a szentszéki könyv­tárban található francia vonatkozású iratok jelentőségére is. Ismerteti a francia vonatkozású iratok szempontjából legfontosabb kutatási segédlete­ket. A dolgozatot szintén gondosan összeállított bibliográfia zárja. 15 Claude-France Hollard munkája már a protestáns egyházak történeté­vel és a protestáns egyházi forrásokkal foglalkozik. A szerző megyei és orszá­gos példákon keresztül mutatja be a francia protestáns egyház iratainak történetét a kezdetektől egészen napjainkig. A tanulmány végén egyéb, a pro­testáns egyházi anyagra vonatkozó forrásokat is bemutat, amelyek külföl­dön, illetve a megyei és a Francia Nemzeti Levéltárban megtalálhatók. A francia protestáns egyházi irategyüttesekről viszont még nem készültek át­fogó ismertetések. A szerző kifejezi azon reményét, hogy ezek a munkák mi­hamarabb elkezdődnek a protestánsok történetének tárgyilagosabb megis­merése érdekében. 16 A következő cikk a legfontosabb franciaországi protestáns templomokkal és azok levéltáraival foglalkozik. A szerző, aki a Francia Nemzeti Levéltár munkatársa, szintén részletes történeti áttekintést és bibligráfiai összefog­lalást ad a témával kapcsolatban. 17 A második szám utolsó fejezetében már más kérdésekkel foglalkozó cikkek találhatók. Carol Couture és Marcel Lajeunesse, mindketten kanadai levéltárosok, az UNESCO és a levéltártudomány kapcsolatának alakulását vizsgálják. Részletesen bemutatják a RAMP (Records and Archives Ma­nagement Programme) program eddigi eredményeit, amely 1988-ban a Ka­nadai Társadalomtudományok és Emberi Kutatások Tanácsának (Social Sciences and Humanities Research Council of Canada) segítségével indult meg. A kutatási program három levéltártudományi szakterületet célzott meg: nemzetközi jog, levéltári alapelvek és feladatok, oktatás és kutatás. Az is­mertetés a levéltári munkák során alkalmazott RAMP-módszereket mutatja be az elemzés és a gyakorlati felhasználás területén. Megismerhetjük a ku­tatások eredményeit, miközben a gyakorlati felhasználás és az elméleti to­vábblépés lehetőségeit is felvázolja az oktatás és a levéltári munka tekinte­tében. A dolgozatot bibliográfiai ismertetés zárja. 18 Az utolsó cikkben egy kanadai levéltári szabvány kialakításának tör­ténetével és gyakorlati működésének tapasztalataival ismerkedhetünk meg. A szerzők bemutatják a kanadai levéltárosok rendszerező munkájának gond­jait, és részletesen ismertetik az általuk kialakított rendszer előnyeit és hát­rányait. 19 A Gazette 1994/3. száma nem tartalmaz tematikus összeállítást, rész­letesen olvashatunk viszont benne a francia levéltáros-egyesület 1993. évi ál­talános és az 1994. évi rendkívüli gyűléséről. 20 Közlik a francia levéltárosok elmúlt évi munkájának összesítését és a legfontosabb híreket. Céline Cavillon cikkében a párizsi Oklevéltár és a Párizsi Számvevőka­mara irataihoz készített levéltári segédleteket mutatja be. Mindkét levéltári 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom