Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 1. szám - Szűcs László: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány néhány archontológiai kérdése / 21–32. o.

JEGYZETEK 1 Bólóny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 2 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én tartott első ülésén választotta meg az elnökből és két alelnökből álló elnökségét, amelyet elsősorban a kinevezéseket illetően bizonyos államfői hatalommal ruházott fel, megosztva e jogokat a kormánnyal, illetve a miniszterelnökkel. 3 Lásd a Minisztertanács (MOL XIX—A—83—a) 1945. évi 37. sz. jegyzőkönyvének 3., a 38. sz. jegyzőkönyvének 3. és 46. sz. jegyzőkönyvének 9. napirendi pontját. 4 Lásd a Minisztertanács (MOL XIX—A—83—a) 1945. évi 1. sz. jegyzőkönyvének 6. napirendi pontját és 1. sz. mellékletét. 5 Balogh István (1894-1976) szeged-alsóvárosi plébános volt, 1944 végén kisgazdapárti politikusként kapcsolódott be a közéletbe. 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja lett. 1944. december 23-ától 1947. május 31-ig volt miniszterelnökségi politikai államtitkár. 1947. február 19-től a Független Kisgazdapárt főtitkára, 1947. június 21-től az általa alapított Független Magyar Demokrata Párt vezetője volt. Kállai Gyula (1910) újságíró. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja, a Szabadság, majd a Szabad Föld c. lap szerkesztője, 1945. június 13-tól június 18-ig miniszterelnökségi adminisztratív, július 18-tól november 23-ig politikai államtitkár volt, majd tájékoztatásügyi államtitkár lett. 1949-től 1951-ig külügyminiszter volt, 1951-ben letartoztatták. Rehabilitása után több jelentős feladatot látott el. 1957-ben művelődésügyi miniszter, illetve államminiszter, 1960-tól 1965-ig a kormány elnökének helyettese, majd 1967-ig a kormány elnöke volt, 1967-től 1971-ig az Országgyűlés elnökének tisztét töltötte be. Miliők Sándor (1887-1959) tisztviselő, szociáldemokrata politikus. 1931-től 1944-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja, 1941-től 1944-ig a Népszava felelős szerkesztője volt. 1944-ben az országot megszálló németek letartoztatták. 1945. június 13-tól 1946. június 11-ig miniszterelnökségi politikai államtitkár, 1945. augusztus 31-től az Elhagyott Javak Kormánybiztossága mellé szervezett Elnöki Tanács tagja, s ugyanettől az időpontól 1947. május 31-ig hazahozatali kormánybiztos volt. 1948-ban kizárták a Szociáldemokrata Pártból. Bojta Ernő Béla (1890-1969) szegedi ügyvéd. Baloldali magatartása miatt 1942-ben, majd 1944 áprilisában letartóztatták. 1945 februárjától miniszterelnökségi miniszteri tanácsos. 1945 júniusától miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár, a minisztertanács jegyzője, ugyanekkor a Népbírőságok Országos Tanácsának bírája, a fellebbezési fórum elnöke volt, majd a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke lett. 1950-ben elbocsátották állásából, s ügyvédként dolgozott. 1958-ban az ügyvédeket felülvizsgáló bizottság tagja, majd az Országos Ügyvédi Tanács elnöke lett. 6 Kovács Béla (1908-1959) kisgazdapárti politikus, az 1940-es években a Parasztszövetség főtitkára. 1944. december 23-tól 1945 szeptemberéig belügyminisztériumi politikai államtitkár volt, 1945. augusztus 20-án a Kisgazdapárt főtitkára lett. 1945. november 15-től 1946. február 3-ig földművelésügyi miniszter. 1947. február 25-én szovjet katonai hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. 1956-ban szabadult, a Nagy Imre-kormány államtitkára, majd földművelésügyi minisztere lett. 1958ban Baranya megye országgyűlési képviselőjévé választották. Kovács Bála államtitkár helyére 1945. augusztus 20-a után pártja Eröss János Szabolcs vármegyei főispánt javasolta kinevezni. Erdei Ferenc belügyminiszter kezdetben nem tett észrevételt ellene. Később azonban — a rendelkezésükre álló dokumentumokból kiolvashatóan kommunista párti késztetésre — kijelentette, hogy tárgyi bizonyítékok jutottak tudomására Eröss ellen. A vita elhúzódott, s október elején a Kisgazdapárt már a kormányban való részvételét is függővé tette Eröss kinevezésétől. (MOL XIX—A—1—1 1945—75) A sajtóban is éles támadások indultak, amelyekkel szemben azonban Eröss megvédte magát. (Szabad Nép 1945. október 9., 10., Kis Újság 1945. október 13., 17.) A Kisgazdapárt végül mégis elállt a javaslattól, s a kormány hátralévő idejében nem volt politikai államtitkár a Belügyminisztériumban. Lásd még a Minisztertanács (MOL XIX—A—83—a) 1945. október 13-i jegyzőkönyvének 19. napirendi pontját. Zöld Sándor (1913-1951) orvos, kommunista párti politikus. 1937-től a Márciusi Front egyik vezetője, 1938-ban a Tovább c. lap szerkesztője volt. 1944 decemberében Bihar vármegye főispánja lett. 1944. december 22-től haláláig tagja volt a törvényhozó testületnek, 1944. december 23-ától 1945. július 15-ig a Belügyminisztérium politikai államtitkára volt. 1945 áprilisától a Kommunista Párt vezetésében vett részt. 1948 októberétől 1950 júniusáig belügyi adminisztratív államtitkár, majd belügyminiszter volt. Családjával együtt öngyilkos lett. Kiss Roland (1888-1967) tisztviselő, szociáldemokrata politikus. 1918 októbere után Szabolcs vármegye kormánybiztos főispánja, 1919 márciusa után a direktórium elnöke, majd a Belügyi Népbiztosság munkatársa volt. 1919 után ötévi fegyházbüntetésre ítélték. 1945 után nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. Bár csak 1945. június 8-án intézkedtek 27