Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - HÍREK - Erdmann Gyula: Közgyűlési beszámoló a Magyar Levéltáros Egyesület 1992–1996 közti munkájáról / 57–62. o.

re: számítástechnikai kérdések, gazdasági vezetők fóruma. A kirándulást Dél-Szlovákiában rendeztük. Itt említem meg, hogy az utóbbi években vándorgyűléseinken 200 fő körüli a résztvevők száma, ami igen örvendetes. Minden vándorgyűlésünkön megszerveztük a szakmai fórumot, amelyen a minisztérium levéltári osztályának vezetői adtak tájékoztatást időszerű szakmai kérdésekről, majd a résztvevők kérdéseire válaszoltak. 1995-ben vándorgyűlésünk megrendezésére Pécsváradon került sor. A plenáris ülés témája az iratkezelés helyzete volt. A kirándulást az Ormánság-Máriagyűd-Villány útvonalon szerveztük. Gyűlésünkön öt külföldi vendéget üdvözölhettünk, akik Horvátországból, Szlovákiából, Ukrajnából és Ausztriából érkeztek. Megjegyzendő, hogy ezúttal néhány meghívott az Osztrák Állami Levéltár jubileumi ünnepségei miatt maradt távol. 1994 végén, 95 elején indult meg a küzdelem az egészségügyi pótlék kérdéskörében. A Veszprém Megyei Levéltáré a kezdeményezés érdeme: ők végeztettek először ANTSZ-vizsgálatot raktáraikban, melynek „eredménye" nyomán munkatársaik a megyei önkormányzattól pótlékot kaptak. Egyesületünk az összes levéltárat felkérte a vizsgálatok elvégeztetésére; mára mintegy 10 levéltárban áll rendelkezésre a vizsgálatok anyaga. Néhány helyen sikerült a pótlékügyben is előrelépni. Jelen közgyűlésünk 3. napján az egyik napirendi pontként országosan elismert szaktekintélyek véleményét hallhatjuk majd a levéltárakban lefolytatott egészségügyi vizsgálatok összegzett tapasztalatairól. Van ígéret és remény arra is, hogy az Önkormányzati Levéltárak Tanácsával és más szakmai szervezetekkel együtt közös álláspontot képviselve kiharcoljuk (talán már ez év őszén) minden levéltár számára az egészségügyi pótlékot. Ugyancsak 1995-ben sikerült elérnünk azt, hogy a hadigondozottakkal kapcsolatos kampánymunkák fejében az illetékes közalapítványtól ügyenként 500 Ft térítést kapjanak a levéltárak. A tárgyalásokat egyesületünk elnöksége folytatta, és ha a közalapítvány hosszasan késlekedett is, mára már eljutottunk oda, hogy a levéltárak jó része megkapta az őket illető pénzösszeget. Összességében mintegy 6-7 millió Ft-ról van szó. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti: az 1988-91 közti kezdetek után (ami évente 1-2 kapcsolatot jelentett, pl. részvételt nemzetközi kongresszuson, kirándulást Ausztriába, majd Szlovéniába) 1992 hozta az érdemi élénkülést. Volt két holland látogatónk (egyikük a vándorgyűlésen is részt vett), eljutottunk az osztrák és a német egyesület konferenciájára. 1993-ban vándorgyűlésünkön már 5 külföldi vett részt. A cseh levéltárosok éves közgyűlésén, majd a németek éves kongresszusán is módunk volt közreműködni. Ebben az évben 8 fős román és 4 fős holland küldöttség folytatott nálunk l-l hetes tapasztalatcserét. 1994-es vándorgyűlésünkön - nagy örömünkre - már 9-re emelkedett külföldi vendégeink száma. Ők Ausztriából, Hollandiából, Szlovákiából, Csehországból és Romániából érkeztek. Részt vettünk a szlovákok, osztrákok és a németek éves egyesületi konferenciáján. Két kolléganőnk bekapcsolódhatott a marburgi levéltáros-iskola tanfolyamába. Reméljük, követik őket többen is. Ugyancsak 1994-ben, ősszel 4 fős delegációnk egyhetes tanulmány útjával viszonoztuk holland kollégáink előző évi látogatását. Ez évben a német levéltáros egyesület leköszönő elnöke, H, Rumschöttel járt nálunk egyhetes tanulmányúton, illetve előadói körúton. 1995. évi vándorgyűlésünkön - mint említettem - 5 külföldi vendéget üdvözölhettünk. Választmányunk 1 tagja részt vett az Osztrák Állami Levéltár 50. évi fennállását méltató bécsi rendezvényeken. Választmányunk 4 tagja volt jelen a szlovák társegyesület éves konferenciáján, majd háromnapos szakmai körutat tett Szlovákiában. (E látogatás remélhetőleg rövid időn belül 59