Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Soós László: Kádár János utolsó küldeménye N. Sz. Hruscsov részére / 42–47. o.

nisták, a szocializmus ügyét szívén viselő minden magyar ember - és ez a mi többségünk - mindég tisztelettel, mindég szeretettel, jó elvtársi együttműködésre való készséggel találkozik és dolgozik azokkal, akik a nagy szovjet népet képviselik." E hűségnyilatkozat után Kádár János minden kapcsolatot megszakított Hruscsovval. A Kádár-titkárság (MOL M-KS-288. f. 47. cs.) iratanyagában nem találtam nyomát annak, hogy Hruscsov leváltása és 1967 között az egykori barátok bármiféle levélváltásra sort kerítettek volna. Természetesen nem Kádár János volt az egyetlen, aki „hivatalból" elfordult egykori elvtársától, a politikai barátok korábban népes tábora ugyanígy viselkedett. Hruscsov fia, Szergej Hruscsov „Összeesküvések apám ellen" c. könyvének 121. oldalán az apja leváltása utáni hónapokról így ír:

5 „Azokban a nehéz napokban apámat senki sem látogatta. A vendégek korábban kimeríthetetlennek tűnő áradata egy csapásra elmaradt. Egyeseknek már nem volt miért felkeresniük Hruscsovot, sebesen új kapcsolataik létrehozásán kellett fáradozniuk; mások meg - és ők voltak többségben - egyszerűen féltek, és nem is ok nélkül." A hatalmától megfosztott politikussal Brezsnyev is akkor találkozott utoljára, amikor 1964 őszén közölte vele, hogy mennyi lesz a nyugdíja és hol fog lakni. Az új lakhelyén Hruscsovra továbbra is a KGB 9. ügyosztályának alárendelt őrség vigyázott, a lakásba felszerelt lehallgatókészülékeket is ők kezelték. Szergej Hruscsov apja külföldi barátairól, számunkra érdekes módon az alábbiakat írja:

6 „Nyugdíjazása után természetesen megszakadtak a kapcsolatai a külföldi barátokkal is. Ezért aztán nagyon is érthető, mennyire örült, amikor egyszer egy láda jonatánalmát hoztak neki, és vele együtt egy meleg hangú üdvözletet Kádár Jánostól és feleségétől, Máriától. Apám szerette ezt az almafajtát. Kádárék tudtak erről, és korábban rendszeresen küldtek neki ősszel. És lám, Kádár, aki saját bőrén tapasztalta meg a sztálini időszak börtönét, most figyelmen kívül hagyta az új vezetők hallgatólagos tilalmát." A fenti, szinte megható eseményre 1968 februárjában, meglepően bonyolult események után került sor. A szovjet politikai életből eltávolított Hruscsov fizikai és szellemi védőőrizetére hozott brezsnyevi döntést az egykori barátoknak is tudomásul kellett venni. Kádár János ennek szellemében járt el, és a kötelező hallgatás csöndjét nem ő, hanem Hruscsov törte meg, nem kis fejtörést okozva ezzel a magyar párt funkcionáriusoknak.

7 A Kádár János titkári iratnyagában megőrzött és most közölt alábbi iratok szerint Hruscsov a sajtóból értesült Münnich Ferenc 1967. november 29-én bekövetkezett haláláról. A hír hatására levelet írt Kádár Jánosnak, amelyben részvétét fejezi ki a címzettnek és rajta keresztül az elhunyt családjának. A magyar pártvezető a számára kényelmetlen szituációt azzal kívánta feloldani, ül. ártatlanságát bizonyítani, hogy a köszönőlevelet és az ajándékba szánt almát a Brezsnyev-titkárságon keresztül kérte az egykori szovjet vezetőnek eljuttatni. Az e tárgyban Brezsnyevhez írt levelében - korábbi beszélgetésükre hivatkozva - érzékelteti, hogy a Hruscsovról alkotott véleménye már nem tér el a szovjet főtitkárétól, és vétlenségét bizonyítandó mindkét levél - Hruscsov levelének és Kádár válaszának - másolatát betekintés céljából mellékeli. Kádár János intézkedett arról is, hogy a politikai életből eltávolított egykori barát személyes hangvételű levelét a hivatalos ügyvitel részévé tegye. Ezért a titkárságot utasította, hogy Hruscsov levelét Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, továbbá Komócsin Zoltán, az MSZMP KB külügyi titkára is lássa, és a levél elolvasását aláírásukkal igazolják (lásd: 1. sz. levél). Mindezek mellett Kádár 43