Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: Adatok a magyarországi katolicizmus helyzetéről a két világháború között / 22–41. o.

A 3. sz. dokumentum két részből áll („A magyar állam és a római katolikus egyház viszonya", illetve a„M. Katholikus Vallás és Tanulmányi Alap"), összesen 5 gépelt oldal terjedelemben. A két, nyilvánvalóan egybetartozó irat pontokba foglalva, mintegy tézisszerűen összefoglalja a magyarországi katolikus egyház és az állam közötti „vegyes ügyek" (res mixtae) állását.

9 Ezek kiterjednek az állam által az egyháznak rendszeresen nyújtott anyagi (pénzügyi) támogatásokra, vagyonjogi kérdésekre, az egyházi iskolákra, az egyház és egyháziak jogállására, a klerikusok állapotára stb. Az alapokról szóló irat pedig azok keletkezését és mibenlétét ismertetve feltünteti e jelentős birtokok tiszta jövedelmének hovafordítását. A dokumentum a VKM-ben keletkezett, és azt Hóman Bálint kultuszminiszter küldte meg a külügynek, ahová 1935. február 6-án érkezett. Bár előtörténetére nem találtunk iratot, eléggé kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy az összeállítást a Külügyminisztérium kérésére készítették, információs célzattal. A külügyből az irat a szentszéki magyar követségre (is?) eljutott, és azt Barca György követ 1935. február 19-én átadta az olasz szenátusban.

10 Hogy erre miért került sor, azt sem tudjuk meg az itteni iratokból, de közleményünk célja szempontjából ez nem lényeges. A dokumentumokat szöveghű formában és az eredeti tördelés szerint közöljük. Kivéve a szövegben előforduló adatsorokat, ahol is az adatokban való könynyebb eligazodás végett szerkesztett táblázatokat használunk, és helyhiány miatt a közismert rövidítéseket alkalmazzuk. Ahol szükségesnek tűnik, jegyzetekben adunk további magyarázatot. JEGYZETEK A BEVEZETŐHÖZ 1 Alapvető e tekintetben Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Bp., 1966. Akadémiai K. Az állam és egyház viszonyát az 1920-as években a környező országokban konkordátumokkal rendezték, de Magyarországon erre nem került sor. Csizmadia szerint „az állam és az egyház összefonódása oly tökéletes, hogy Magyarország és a Vatikán között nincs is szükség konkordátumra... a kormány nem tartja előnyösnek a konkordátumot, mert az kedvezőtlenebb lenne a tényleges helyzetnél." (Ugyanott, 108. p.) Ugyanez volt a véleménye a főpapoknak is. 2 Magyarország és az Apostoli Szentszék között 1920-ban a legmagasabb szinten jöttek létre a diplomáciai kapcsolatok. A szentszéki magyar követség 1945-ig működött. Iratanyaga a MOL K-105 - Vatikáni követség iratai címszó alatt található. A szerzőnek a közelmúltban alkalma volt az egész iratanyagot áttanulmányozni. 3 A magyar közjogi felfogás szerint megkoronázott király nemléte idején a főkegyúri jog „gyakorlása szünetel", de el nem enyészik. (Mint ismeretes, a kormányzói jogkörbe - annak többszöri bővítése során sem tartozott bele a főkegyúri jog.) A Vatikán álláspontja szerint viszont a főkegyúri jog az 1918-ban életbe lépő Codex Iuris Canonici értelmében nemcsak jogilag nem létezik, de gyakorlatilag is megszűnt. Lásd Csizmadia Andor: Id. mű, 263-267. p. 4 Magyarország lakosságának felekezeti megoszlása 1920. december 31-én: római katolikus 63,9; görög katolikus 2,2; református 21; evangélikus 6,2; görögkeleti (ortodox) 0,6; izraelita 5,9; egyéb 0,2%. (Népszámlálási adatok.) 5 Lásd pl. Adriányi, Gábriel: Fünfzig Jahre ungarischer Kirchengeschichte 1895-1945. Mainz, 1974. Studia Hungarica 6.; Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Bp., 1977. Kossuth K.; Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő. Századunk katolikus megújhodása. Bécs, 1962. Opus Verlag Mystici Corporis. 6 Pálosi Ervin az államtudományok doktora, v. tartalékos főhadnagy, az egri érseki jogakadémián a nemzetgazdaságtan, pénzügytan, statisztika és államszámviteltan nyilvános r. tanára (1923-tól). Lásd Az Egri Érseki Jogakadémia Évkönyve az 1918/19-1924/25. iskolai évekről. Eger, 1925. 6. p. A jogakadémia rendes tanáraként az egri katolikus közélet vezető egyénisége, de több országos katolikus szervezet vezetőségében is részt vesz. 1939-től egyetemi magántanár, 1942-től egyetemi ny. rendes tanár. 7 A szentszéki magyar követség és a Külügyminisztérium Politikai Osztályának iratai jelentős részét az országhatárok által szelt egyházmegyék vagyonjogi problémái teszik ki. A legjelentősebb az esztergomi érsek(ek) és a székesfőkáptalan birtokügye, hiszen azok szinte teljes egészében Csehszlovákiához kerültek. Serédi hercegprímás - amikor sem államközi megoldás nem született, sem a Szentszék közvetítése nem járt eredménnyel - a Hágai Nemzetközi 25