Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 3. szám - Tamáska Péter: A Kohó- és Gépipari Minisztérium átszervezése 1950–1954 között / 18–21. o.

számítások szerint azt jelentette, hogy hazánk a motorizációban a világ középmezőnyébe tartozott.

16 Rákosiék erre az ipari kultúrára építették fejlesztési terveiket: a megvalósítás során azonban feláldozták a felhalmozott műszaki értékeket a mennyiségi szemlélet oltárán. Az iparirányítás új szervezeti és működési szabályzatát 1954. január 15-én állapították meg: eszerint a második Kohó- és Gépipari Minisztérium feladata a vaskohászat, az ötvözőanyag-gyártás, a középgépipar, a gépipar, a mezőgépipar, az üzemgépészeti ipar, a járműipar, a hajóipar, az autó- és traktoripar, az erősáram-berendezési ipar, a híradástechnikai ipar, a tömegcikkipar és a műszeripar irányítása lett.

17 A miniszteri bársonyszéket továbbra is megőrizhette a fantáziátlan Zsoíinyecz Mihály, első helyetteseként a Prágán keresztül Nyugatra is röpködő „üzletemberrel", Bíró Ferenccel. További miniszterhelyettesek voltak: Fock Jenő, Hidasi Ferenc, Karádi Gyula, Kincses István és Kolos Richárd.

18 Az „új szakasz" politikája természetesen kihatott a szervezésre itt is, hiszen a Minisztertanács - ha lassan is -, de 1954 októberében intézkedett a minisztérium racionalizálásáról. Ennek értelmében felhatalmazták Zsoíinyecz Mihályt, hogy a kohó- és gépipar területén vezesse be az iparági igazgatások önálló elszámolásának rendszerét.

19 Hogy ez mennyire volt sikeres, tudjuk: a megoldás ugyanis emlékeztetett arra, amikor az egyszeri ember fából vaskarikát próbált csinálni. Az 1956-os forradalom leverését követően 1957-ben, majd az újabb trösztösítési hullám idején 1964-ben, négy évvel később pedig az új mechanizmus jegyében került sor újabb nagy átszervezésre. 198Q-ban a Minisztertanácsnak az Ipari Minisztérium létesítéséről szóló 19. sz. törvényerejű rendelete tett pontot a kohó- és gépipari s vele együtt a nehézipari tárca harmincéves történetére,

20 amelynek első négy éve mint láthattuk - szervezési szempontból meglehetősen emlékeztetett Ilf és Petrov „Heliotrop" Nehézvirágipari Vállalatának történéseire. JEGYZETEK 1 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) XIX-F-6-b 1172. d. Az Iparügyi Minisztérium szervezete. 2 Pető Iván: Iparügyi Minisztérium, 1945-1949 (1950). Új Magyar Központi Levéltár repertóriuma, 1985. 19. p. 3 Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, (továbbiakban: TRHGY) 1950.

1. k., 39. p. 4 TRHGY, 1950. I. k., 434. p. 5 Népgazdasági Tanács Határozatainak Tára, (továbbiakban: NTHT), 1950. december 14. 33. sz., 455. p. 6 MÓL XIX-F-6-a 143. d. A Kohó- és Gépipari Minisztérium (továbbiakban: KGM) ügyrendje. 7 MOL XIX-F-6-b 1172. d. A „Vörös Csillag" Traktorgyár 60 éves története. Kézirat, 1960. 4-5. p. 8 NTHT 1952. június 14. 19. sz., 155. p. 9 MOLXIX-F-30 1. d. Csavarárugyár alapítása, 1949-1950. 10 Az átszervezések alapos áttekintését nyújtják a MOL A magyar állam szervei c. 1993-ban megjelent kiadványának a KGM I-ró'l és a KGM II-ról szóló szócikkei, 230-233. p. 11 Uo. 477. és 479. p. 12 MOL XIX-F-6-b 1172. d. Minisztertanácsi előterjesztés a Sztálin Vasmű beruházásainak állásáról. 13 Magyarország Történeti Kronológiája. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. 1071. p. 14 MOL XIX-F-6-a 121. d. Bíró Ferenc 22/1954. KGM sz. utasítása a két tröszt iparigazgatóságijellegének - azaz nagyobb hatáskörének - megszüntetéséről. 15 MOL XIX-F-6-f 15. d. 16 Geszler Ödön-Tamáska Péter: Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának története. Bp., 1987. 11. p. 17 A magyar állam szervei. 231. p. 18 MOLXIX-F-6-a 121. d. 14/1954. KGM sz. utasítás. 19 2183/58/1954. MT hat. (Határozatok Tára, 1954. október 24. 58. p.) 20 Magyar Közlöny, 1980. december 6. 91. sz. 21