Levéltári Szemle, 46. (1996)

Levéltári Szemle, 46. (1996) 2. szám - HÍREK - Csurgai Horváth József: Győr város levéltárának megnyitója / 72–74. o.

Ezt követően a vendégek Bana József levéltárigazgató vezetésével megtekintették a levéltár állandó kiállítását és körbejárták az új raktárakat. A levéltár bemutatását követően került sor az egyori Zichy-palota épületében a városi levéltárak egykori szerepét tárgyaló tudományos előadásokra. Lakos János főigazgató „A városi levéltárak a magyar levéltári rendszerben" címmel tartott előadást. A rövid történeti áttekintés elsősorban a jogszabályi rendelkezések alapján vázolta a levéltári törvény megalkotásához vezető hosszas kodifikációs folyamatot. Az első levéltárakat is érintő jogszabályokban a képesítésre vonatkozó követelmények fontosságát emelte ki, a későbbi jogszabályok közül az 1929. évi XI. törvénycikknek a vallás- és közoktatásügyi miniszter főfelügyeleti jogát bevezető rendelkezésére mutatott rá. Az 1947-es levéltári törvény előkészítésének munkálatai során az Országos Levéltár munkatársai által végzett önkormányzati levéltárak felméréseinek anyagából a városi levéltárakra vonatkozó részletek bemutatásával szemléltette a városi levéltárak két világháború közötti helyzetét. A törvényhatósági jogú városok levéltárai az anyag feldolgozottsága és a személyi, valamint az egyéb tárgyi, különösen a raktározási feltételek tekintetében jelentősen eltértek egymástól. A jelentések taglalásával Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár és temészetesen Győr város levéltárait mutatta be. „Győr város levéltárát dr. Bay Ferenc főlevéltárnok vezette, aki államtudományi doktorátust szerzett és levéltári kezelői vizsgát tett le, hosszabb külföldi könyvtári gyakorlatot is folytatott. Vezetője volt a levéltárral szoros egységet képező 60 000 kötetes városi könyvtárnak is. A levéltár és a könyvtár közös személyzetéhez egy könyvtári segédtiszt, egy irodai segédtiszt és egy altiszt tartozott." A századfordulón épített új városháza épületébe költöző levéltár ekkor már nem rendelkezett szabad raktárkapacitással. Az 1322 és 1926 közötti évekre terjedő mintegy 650-700 fm-nyi iratanyagát a jelentés „rendezettnek, gondozottnak és karbantartottnak" minősítette. A városi levéltárak feltételrendszerei minőségi és szakmai értelemben egyaránt a megyei levéltárak színvonalán mozogtak, jelentőségük elsősorban a városi levéltári iratanyag kimagasló történeti értékében volt lemérhető. A törvényhatósági jogú városoknak kötelező levéltári intézmény fenntartását az 1947. évi XXI. törvénycikk rendelte el, míg a megyei városok és a községek csupán a vármegyék hozzájárulásával tarthattak fenn levéltárat. A városi levéltárak létrehozását az 1969. évi 27. tövényerejű rendelet is lehetővé tette a megyei jogú városoknak, de a városi levéltárak létrehozása csak később, a rendszerváltozás kapcsán történt meg. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az önkormányzatisághoz kapcsolódó igények és funkciók is egyúttal ekkor jelentek meg. Kállay István „A városi levéltárak" címmel tartott előadásában a városi levéltárak történeti szerepét hangsúlyozta. Példákat hozott a levéltárak legkorábbi említéséről, anyaguk rendezéséről, a levéltári hivatal okiratmegőrző tevékenységén túlmenően betöltött értékmegőrző és egyéb feladatairól, hiszen ezen „intézmények" nem csupán a jogbiztosító iratok megőrzésével voltak megbízva, hanem egyes városokban itt őrizték a letétemények pénztárát is. Előadásában a városi levéltáraknak a vármegyei levéltárakénál gyorsabb kialakulására és annak okaira is rámutatott. Az előadásokat követő fogadás után a Városi Művészeti Múzeum megtekintése szerepelt a programban. 1995. szeptember 15-én hozták létre az önálló városi múzeumot, amelynek székhelye az egykori Magyar Ispita épülete. A múzeum 1995. november 11-én nyílt meg Váczy Péter értékes magángyűjteményének állandó és a Radnai-gyűjteményből válogatott képző73