Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - MÉRLEG - Dominkovits Péter: Deák Ferenc ügyészi iratai 1824–1831. Bev. és sajtó alá rendezte: Molnár András. Zalaegerszeg, 1995 / 85–87. o.

Deák Ferenc ügyészi iratai 1824—1831 Bev. és sajtó alá rendezte: Molnár András Kiadó: Zala Megyei Bíróság és Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, 1995. 210 p. Deák Ferenc korszerű, alapkutatásokon nyugvó biográfiája még nem készült el. Az utóbbi években személye, politikája iránti érdeklődés megélénkülése tapasztalható. Több kiváló tanulmány (pl. Sándor Pál: Deák a történelmi személyiség = Századok 1993. 1. sz.), forrásközlés és egy periódus monografikus igényű feldolgozása jelent meg (Takács Péter: Deák Ferenc politikai pályája 1849 —1865. Bp. 1991.). Az érdeklődés felélénkülését jelzi Király Béla 1975-ben az Egyesült Államokban napvilágot látott Összegző művének, Deák Ferenc életrajzának közel két évtizedes késéssel, 1993-ban történt hazai megjelentetése. Ugyancsak e tendencia jele a Deák Ferenc, a liberális politikus címmel a tavalyi év végén megjelent konferencia kötet, melynek tanulmányaiban filozófusok, politológusok, történészek a deáki gondolatrendszert, annak aktualitását, illetve az életút egyes részeit, szakaszait ismertették.

1 A megújult kutatási sorból, az ahhoz kapcsolódó szerzők köréből mindenképpen ki kell emelni a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársát, Molnár Andrást, aki új, döntően eddig ismeretlen, primer forrásokon nyugvó tanulmányokkal, forrásközlésekkel segítette a politikusi életút megismerését. E publikációk egy alapos és szisztematikus feltáró munka egyik fő vonulatát adják. A történeti kutatás egykori kiindulási alapja a reformkori Zala megye politikai életének bemutatása volt. Az ennek során összegyűjtött, elemzett, feldolgozott forrásanyag nagyon fontos információt ad a magánszféráról és legfőképpen a politizáló környezetről — közöttük a sokszor részletekbemenő, s a lényeget tekintve épp ezért nehezen megragadható helyi szintről. Molnár András komplex módon, a maga korabeli „teljességében" kívánja megragadni a vizsgált személyt. így korábban a társadalom- és gazdaságtörténet módszerein alapulva feldolgozta a Deák birtokok történetét, bemutatta Deák Ferencet mint „mezei gazdát", forrásközlésben információs hálózatáról adott képet, s Zala megyéhez kötődő politikusi életpályájából is több részletet feldolgozott.

2 A szerző kutatásait inspirálta az OTKA által támogatott Deák Ferenc Összes Műve kiadásának programja is. A jelen forráspublikáció közvetetten annak előkészítő munkálataiba illik bele. A kötetben a hivatali élet oldaláról Deák Ferenc életpályájának legismeretlenebb időszaka, az 1824—1831 közötti évek kerülnek bemutatásra, amikor is Deák Zalában különböző megyei tisztségeket látott el. A munka a hivatalviselés során keletkezett, Deáknak tulajdonítható iratokat tárta fel és publikálta. Ferenczi Zoltán századelőn készített alapos biográfiájában nagyon röviden tér ki a fenti évekre, kis pontossággal jelzi: akkor Deák a megyében alügyészi, ügyészi feladatokat látott el. E tevékenysége során számos védőbeszédet tartott, de ezekből csak egyet ismert a jeles szerző. (Ez volt a Babits József rablógyilkos ügyében tartott védőbeszéd.)

3 A Deák Ferenc beszédeit összegyűjtő, Zala megye levéltárában is sokat kutató Kónyi Manó, bár több védőbeszédet megtalált, de pontosan nem tudható miért, csak egyet, a Babits ügyben mon85