Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - HÍREK - Csombor Erzsébet: Komáromi Levéltáros Szakmai Nap / 103–105. o.

máromi Fióklevéltár 1994. április 29-i megnyitásához kötődik. Ekkor az Érsekújvári Állami Járási Levéltár, valamint a Komáromi Állami Járási Levéltár és az esztergomi székhelyű Prímási Levéltár csatlakozott az Észak-Komáromban (Komarno) megrendezett első levéltáros szakmai nap munkájához. A konferencián a levéltárigazgatók a levéltáraikban található iratanyagról adtak tájékoztatást. Az ismertetések közül számunkra különösen érdekesek a nyitrai, a komáromi és az érsekújvári levéltárak anyagáról készült beszámolók. A Nyitrai Állami Területi Levéltár őrzi a történelmi Komárom vármegye iratanyagát a 17. sz. elejétől 1918-ig, valamint a Komárom Újvárosban működött vármegye iratait 1920—1923-ig, és 1939—44-ig. A levéltári iratanyag közül különösen figyelemre méltóak Komárom vármegye kongregációs iratai, melyekben elenchusok segítik a kutatót. A kongregációs iratok között találhatók a megyei népszámlálás iratai az 1785—87-es évekből, valamint a nemesek, katonák összeírása. Helytörténeti szempontból jelentős csoportot alkotnak az adóügyi, az úrbéri és a nemesi iratok is. A levéltárban a Komáromi Területi Áttelepítési Hivatal (1946—51) anyaga a leggyakrabban kutatott irategyüttes. A Komáromi Állami Járási Levéltár 1960 júliusában jött létre a Komáromi Városi Levéltár, az Ógyallai és a Komáromi Járási Levéltár összevonásával. A Levéltár 375 fondot őriz az 1277-től 1990-ig terjedő időszakból 3000 iratfolyóméter terjedelemben. A leggazdagabb és legjelentősebb fondók közül is kiemelkedik Komárom Város magisztrátusának anyaga (1277—1922). 1587-ig csak oklevelek maradtak fenn, 1587-től azonban már a tanácsi jegyzőkönyvek is megtalálhatók. Különlegességnek számít Csák Máté 1307-ből származó Komárom városnak adott kiváltságlevele, hiszen más városnak ilyet nem adott. Annak ellenére, hogy az évszázadok alatt e város egy sor kiváltságot kapott, szabad királyi városi rangra csak 1745-ben Mária Terézia emelte. Az uralkodók kiváltságlevelei mellett világi és egyházi méltóságok (pl. XIV. Kelemen pápa, Bethlen Gábor, Hunyadi János, Thurzó György) okleveleit is őrzi a levéltár. A XVII—XVIIL sz. iratok csak hiányosan maradtak meg. Közöttük találhatók boszorkányperekre vonatkozó iratok, végrendeletek, továbbá az 1763. és az 1783. évi komáromi földrengésre vonatkozó dokumentumok. A város történetének megismeréséhez nyújtanak segítséget a térképek és tervrajzok. A legrégebbi térkép 1744-ből való. A járás falvainak 1850—1945 közötti történetéhez a falusi jegyzői hivatalok fondjai szolgálnak forrásul. A Komáromi Főszolgabírói Hivatal iratai arról az időszakról tudósítanak, amikor ez a terület Magyarországhoz tartozott. A II. világháború után a közigazgatást a járási nemzeti bizottságok iratai dokumentálják. A levéltár fOndjait magánszemélyek iratai, pl. Alapy Gyula- és a Simbach Béla-fond, továbbá pecsétek, pecsételők gyűjteménye stb. egészíti ki. Az Érsekújvári Állami Járási Levéltár az ötvenes évek elején kezdte meg működését — a nyilvántartás szerint az első iratanyagok 1953-ban kerültek bejegyzésre — mondta Sinka Beatrix. A levéltárban 324 fond és gyűjtemény található összesen 2270 iratfolyóméter terjedelemben. A kutatók és érdeklődők Érsekújvár város történetét a kisebb-nagyobb hézagokkal a 17. század második felétől 1990-ig a levéltárban található iratanyag és képviselő-testületi és tanácsi jegyzőkönyvek alapján kutathatják. A dicalis Összeírások 1796—1814, a város gazdasági kimutatásai 1800—1818-ig, 1828—31-ig, 1836—41-ig találhatók meg itt. Az Érsekújvári és Párkányi Járási Hivatal (1918—38) anyaga szlovák nyelvű, míg az előbb említett irategyüttesek latinul és magyarul íródtak. A Párkány (Sturovo) történetére vonatkozó iratok az 1874. évvel kezdődnek. A járás harmadik városa Surány — az 1890—1945, valamint az 1945—-1985 közötti időszakból őrzi anyagát a levéltár. 104