Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - MÉRLEG - Borosy András: Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I. kötet 1579–1589. Sopron, 1994 / 84–85. o.

TOTH PÉTEB Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. I. kötet 1579—1589 Szerk.: Turbuly Éva és Dominkovics Péter. Sopron, 1994. 325 pag. Közismert tény, hogy Magyarország nyugati vármegyéinek forrásanyaga külö­nösen gazdag. Ennek egyik oka kétségkívül az, hogy területük egy része elke­rülte a török hódítást, s így iratanyaguk kevésbé pusztult el, mint a török ura­lom alá került vármegyéké. Ez a közgyűlési jegyzőkönyvekre is vonatkozik, így nem meglepő, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár és a Vas Me­gyei Levéltár közös OTKA pályázata során kiadott kötetek a történész számára különösen érdekesek, s tanulmányozásuk a szó legjobb értelmében vett igazi csemege. A kötetet ugyanaz a Tóth Péter készítette, kinek kedvező adottságait, ki­váló munkáját már a pályázatra benyújtott első kötetben (Vas vármegye köz­gyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. Szombathely, 1992.) megismerhettük. Ügy gondoljuk most is kiváló munkát végzett, s ez mondható a szerkesztőkre is. Feladatuk nem volt könnyű. A Szerzőnek már csak azért sem, mert a XVI. századi szövegek olvasása általában nem könnyű, s ez Sopron vármegye anyagára is vonatkozik. Á kötet összeállítását pedig nem kis mértékben nehezítette az a körülmény, hogy nem készült jegyzőkönyvnek, hanem a mindenkori jegyzők által a me­gyegyűlések tárgyairól külön ívekre készített fogalmazványok gyűjteménye. E fogalmazványokat a XVIII. század közepe előtt rendezték kötetbe, s közöt­tük hagytak más iratokat, így egyes alispáni jelentéseket is, mégpedig olyan módon, hogy az időrendre sem ügyeltek minden esetben. A kötet eszerint eredeti fogalmazvány, nyelve túlnyomó részben latin, nem számítva a véletlenül belékerült más vármegyei tisztviselők által írott jelenté­seket és egyéb szórványokat. A jegyzőkönyv eleje, mint a Szerző közli, hiányos és erősen sérült. E kö­tetek az 1700-as években sem lehettek sokkal épebbek. Erre kell gondolnunk, mert a másoló, ki a század második felében újra írta a kötetet, sok mindent már akkor sem tudott elolvasni. Az átirat csak óvatosan használható, mert a másoló sokat tévedett. Valószínű, hogy számos megyegyűlés anyaga hiányzik. A Szerző fel is sorolja az évkoron belül rekonstruálható megyegyűléseket. A Rábaköz nemessége a vizsgált időszakban végig külön törvényszéki ülé­seket tartott, de e gyűlések eseményeit a jegyzők nem mindig írták le. A Rábán inneni területeknek külön közgyűléseik is voltak, így nem lehet mindig eldönteni, hogy az illlető megyegyűlés melyik terület megyegyűlése. A nehézségeket növeli, hogy a feldolgozott évkoron belül történik XIII. Gergely pápa naptárreformja (1582). A jegyzők végig a régi beosztású naptárt használták. A közölt 1035 regeszta tartalma igen érdekes és változatos. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom