Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Molnár András: "A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!": Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen / 3–22. o.

emelte, miszerint ,,a rend és pontosság, amellyel az ellenzék az üléseken a támadásait vezeti, elegendően tanúsítják, hogy mindig létezik egy korábbi megállapodás [...]. Az összejöveteleket rendszeresen hol Batthyány Lajos grófnál, hol Odescalchi hercegnél tartják, ahol szokás szerint a szerepeket kiosztják, és valóságos próbákat tartanak."

13 Batthyány sürgetésére az ellenzéki „kiskaszinó" november közepén ismét napirendre tűzte a főrendi ellenzék alapelveinek megállapítását. A Batthyány elnökletével november 16-án tartott ülésükön heves vita folyt — egyelőre határozat nélkül — arról, hogy a többség kötelez-e. Széchenyi ismét ellene szavazott, mondván, hogy „van az embernek politikai hitvallása". Aznap tizennégyen, másnap pedig tizenegyen vitatkoztak e kérdésről, míg azután november 18-án, a délután 1-kor tartott ülésükön kimondták a főrendi ellenzék hivatalos megalakulását. Batthyány és Széchenyi mellett további 11 mágnás kötelezte el magát.

14 Az ekkor hozott döntéseket a titkosrendőri jelentések alapján a következőképpen foglalhatjuk össze. A főrendi ellenzék kimondta a megalakulását, és elhatározta (Széchenyi indítványára, Batthyány ellenkezésével szemben), hogy jegyzőkönyvet vezetnek. Naponta tartanak összejöveteleket, és a mágnásklubban megvitatják az aktuális teendőket. Az elfogadott alapszabályok szerint az alsótábla minden üzenetét azonnal tárgyalás alá veszik, és igyekeznek közös álláspontot kialakítani. A közös határozattal szemben csak az szólalhat fel majd a főrendi ülésen, aki előzőleg a mágnásklubban már előterjesztette indokait. Néhány alapelvben már ekkor sikerült megegyezni. Ezek: 1. Magyarország és az Osztrák Monarchia egymástól elválaszthatatlan, 2. Magyarország alkotmányos monarchia, 3. minden magyar a törvény előtt egyenlő. Ez utóbbit főként Batthyány és Eötvös József támogatta, mint ahogy abban is megegyeztek, hogy a polgárság is kapjon képviseleti jogot, ezt, a személy szabadságát és a tulajdonjogot a parasztság is kapja meg, töröljék el az ősiségét, az arisztokrácia pedig a monarchikus demokrácia mellett lépjen fel. Egyetértettek abban is, hogy a főrendi ellenzéknek a vallási sérelmeket politikai kérdésként kell kezelni. Batthyány Lajos — akit a kémjelentések a legjellemesebb főrendi ellenzékinek tartottak — december l-jén nagy ebédet adott, ahol a főrendi ellenzék mellett megjelent az alsótábla ellenzékének vezérkara, így pl. Deák Ferenc is.

15 Batthyány politikai programja Széchenyi naplójának tanúsága szerint Batthyány Lajos december 14-én mindezeken felül egy, a politikai törekvéseit összefoglaló emlékiratot nyújtott be a kiskaszinóhoz, mire „sokan megszeppentek".

16 Az emlékirat valószínűleg azonos lehet Batthyány ismert programjával, amelyet még Horváth Mihály tett közzé (a keltezés pontosabb megjelölése nélkül). Batthyány szerint a politikai hatalmat is ott kell összpontosítani, ahol a vagyon koncentrálódik. Minden „lehető jót csak úgy lehet előmozdítani", ha a mágnási rend országgyűlési és parlamenten kívüli túlsúlyát tűzi ki célul a főrendi ellenzék. Ennek érdekében növelni kell a mágnásellenzék létszámát, és terjeszteni kell annak népszerűségét. A megyékben olyan módon is népszerűsíteni kell a főrendeket, hogy az ő érdemük legyen a különböző egyesületek, intézetek megalapítása és igazgatása. Az egységes fellépés érdekében „bizonyos kérdéseket a diétán kívül is, a vármegyék gyűlésein, előre meghatározott szellemben" igyekezzenek eldönteni. Csak a folyamatos együttműködés vezethet eredményre, ezért előre ki kell dolgozni az országgyűlés elé kerülő fő kérdéseket, és befolyást kell gyakorolni mind a követek személyének kiválasztására, mind a követutasítások kidolgozására. Kiindulva azon elvből, hogy „személyes 5