Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - KILÁTÓ - Künstler Ferenc–Lakos János: Beszámoló az Amerikai Levéltárosok Társaságának nemzetközi levéltári napjáról és a XXXI. Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferenciáról / 86–89. o.

tikáját, és ennek alapján megállapította, hogy azok a szükségesnél jóval kevesebbet foglalkoznak levéltárelméleti kérdésekkel. A programfüzetet tanulmányozva — európai fezemmel és mértékkel — lenyűgöző volt látni, hogy a közgyűlés keretében elhangzott előadások mennyire széles tematikai skálán mozogtak. A megelőző raühelytanácskozásokkal, bizottsági ülésekkel és bemutatókkal együtt 7 nap alatt egyébként több mint 200 eseményre került sor! 2. A XXXI. Nemzetközi Levéltári Kerékasztal Konferencia (CITRA) (1995. szeptember 4—9.) Az ezévi CITRA-ülés témája a „Háború, levéltár és nemzetek közötti jóviszony" volt. A résztvevők négy plenáris ülésen tekintették át a témával összefüggő kérdéseket: — az iratok védelme háború idején, — az elhurcolt iratok visszaadása a háborút követően, — a partizán- és gerillamozgalmak dokumentálása, — a második világháború után létrehozott nemzetközi szervezetek iratainak kezelése, selejtezése. Az első kérdéskörben nagy hangsúlyt kapott az 1954. évi hágai konvenció végrehajtásának elégtelensége, különös tekintettel a napjainkban folyó háborúk tapasztalataira (Bosznia, Közép-Afrika). Többekhez csatlakozva hozzászólásunkban mi is megemlítettük, hogy a háborús konfliktusok során hatékonyabban kellene érvényesíteni a konvencióban, illetve más nemzetközi egyezményekben megfoga mázott követelményeket. Ezen kívül röviden szóltunk arról, hogy mit tett és mit tervez tenni Magyarország a hágai konvenció következetesebb végrehajtása érdekében. Az elhurcolt iratok visszaadása tárgyában az osztrák referáló részletesen áttekintette a nemzetközi jogi helyzetet 1907-től napjainkig, s a II. világháború utáni restitúciós folyamat alakulását konkrét esetek említésével mutatta be, kiemelten tárgyalva az orosz restitúcióval kapcsolatos nehézségeket (mint azt korábban is tudtuk, Oroszország valamennyi országgal szemben elzárkózik a restitúciós igények teljesítésétől). A partizán- és gerillamozgalmak irataival kapcsolatban elsősorban kínai, izraeli és kenyai tapasztalatokkal ismerkedhettünk meg. A negyedik plenáris ülés a II. világháború utáni négy és fél évtized nemzetközi, elsősorban katonai szervezetei iratainak a hidegháborús korszak lezárulását követő tulajdonjogi, őrzési és kezelési kérdéseit tárgyalta meg. Magyarországot is közelebbről érintette az Orosz Föderáció Levéltári Szolgálata vezetőjének, R. Pihoja úrnak a tájékoztatása, amelyből kiderült, hogy hozzánk hasonlóan nekik sincs lényegi információjuk a Varsói Szerződés Moszkvában őrzött iratairól. A CITRA adminisztratív ülésén Christoph Gráf, a svájci Szövetségi Levéltár igazgatója személyében — négyéves időtartamra — új elnököt választottak. A CITRA-konferencia keretében rendezték meg az ICA küldöttgyűlését is, amely megtárgyalta és elfogadta az ICA elmúlt évi tevékenységéről szóló általános beszámolót, valamint pénzügyi jelentést, továbbá az 1996. évre szóló költségvetést. (Eszerint Magyarország 1996. évi új tagdíjbesorolása: 1189 USAdollár.) A küldöttgyűlésen szó volt az ICA 1996—2006 közötti időszakra szóló stratégiai tervéről. A tervezetet 1995. december végéig írásban lehet véleményezni, 87