Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bikki István: A Belügyminisztérium Központi Irattára / 58–71. o.
zül a nem selejtezhetőket készítésüket követően legkésőbb 10 év elteltével a központi irattározási feladatot ellátó Központi Irattárnak adják át. A Központi Irattár — a levéltáron, levéltári szintű rendezése, illetve levéltári átadás előkészítésén kívül — anyagot véglegesen nem adhat ki, kivéve, ha azt más irathoz csatolják. A fentiekben leírtak hatályosulásának biztosítása érdekében az alábbi feladatok végrehajtása szükséges. 1. A Központi Irattárban el kell végezni a mintegy 1700 folyóméternyi iratanyag rendezését, jegyzékelését és az ügyviteli értékkel már nem rendelkező, történeti értékű iratok levéltárba adásának előkészítését. a) Az Igazgatási Főosztály a Bizottság munkájára alapozva az Országos Levéltár* közreműködésével, végezze el a Központi Irattárban az eddig folytatott — több vonatkozásban hibás és szakszerűtlen rendezési gyakorlat elemzését, és ennek alapján készítsen feladattervet az ott levő iratanyagok további rendezéseié. b) A Központi Irattár anyagának rendezése során érvényesíteni kell azt a szakmai alapelvet, hogy azon iratanyagokat, amelyekhez az eredeti levéltári segédletek (iktató- és mutatókönyvek) megvannak, eredeti rendjükben kell meghagyni, illetve ezt kell helyreállítani, míg a segédkönyvek hiánya esetén az iratokat előbb tárgyilag rendezni kell, s csak utána lehet jegyzéket készíteni. c) Iratselejtezést végezni — mind a Központi Irattárban, mind a szervezeti egységeknél — csak az Országos Levéltár előzetes értesítése, és folyamatos ellenőrzése mellett szabad. d) A levéltári törvényben meghatározott maradandó értékű és megfelelően rendezett iratokat át kell adni az Országos Levéltárnak. 2. Részletesen fel kell mérni — alapozva az eddigi ismeretekre — a Belügyminisztérium hivatali szervezetei (hivatali egységek), a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek (minisztériumi szervek) és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló belügyi szervek) és jogelődeik 10 évnél régebbi iratanyagát. Ennek alapján a Központi Irattár készítse el azoknak a BM szerveknek (szervezeti egységeknek) a jegyzékét, melyek 1950—1990 között önálló iktatást végeztek, s meghatározott időn belül (pl. 3 év) tisztázza, hogy mi történt ezek irataival, illetve a kezelésében levő iratanyagot e jegyzék figyelembevételével tagolja. 3. Biztosítani kell, hogy az Igazgatási Főosztály, illetve a Központi Irattár meg tudjon felelni az SzMSz-ben és az Ügykezelési Szabályzatban foglalt, az iratkezeléssel kapcsolatos feladatainak. 4. Folytatni szükséges a minősített iratok visszaminősítését. 5. Az OKKH-nak 1990. okt. 5-én átadott iratanyagok a kárpótlási folyamat lezárását követően, a BM közreműködésével, kerüljenek levéltári átadásra. A Bizottság összefoglaló jelentésében javasolt szervezeti intézkedések megvalósításáig is szükségesnek tartjuk a fent jelzett feladatok végrehajtásának megkezdését. Az iratok felmérésével, rendezésével kapcsolatos, valamint az ügyfélszolgálati tevékenységhez kötődő, nagy munkaterhét jelentő feladatok szükségessé tehetik a Központi Irattár szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársakkal történő további megerősítését. A fentieken túl a Bizottság tagjai szükségesnek tartják megjegyezni, hogy eddig lényegében az iratfelmérésnek csak mennyiségi részét végezték el, a tartalmi feltárás, idő hiányában, alig kezdődött meg. Ez is indokolja a Bizottság további működését. 71
