Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bikki István: A Belügyminisztérium Központi Irattára / 58–71. o.
főhatóság egészére: az állambiztonsági terület és az Országos Rendőr-főkapitányság iratkezelését (és más BM szervekét is) külön-külön szabályozták. Az Országos Levéltár többhyire szintén nem volt abban a helyzetben, hogy jogszabályokbari rögzített feladatait: az iratkezelés, az irattározás és az iratselejteíáés ellenőrzését előírásszerűen végezze, illetve, hogy a minisztérium iratait átvegye, bár az 1950 és 1990 közötti időszak gyakorlata e tekintetben nem Volt egységes. Az 1945 előtti iratanyag mellett már 1956 előtt adtak át 1945 után keletkezett iratokat is. Az 1960-as évek végétől a Belügyminisztérium mereven elzárkózott a Levéltár minden javaslata és csaknem minden kapcsolatfelvételi kísérlete elöl. 1972-ben a Minisztérium iratkezelési szabályzatát a Levéltár szakmailag elhibázottnak minősítette, tiltakozása azonban hiábavalónak bizonyult, mert a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyta azt. Később többször is csak hosszas egyeztetés után voltak hajlandók fogadni a Levéltár képviselőjét, aki legfeljebb az Ügykezelési alosztály vezetőjének irodájáig jutott el, de még az irattárat sem tekinthette meg. Ma már nyilvánvaló, hogy ez az elzárkózás károsan hatott többek között a központi irattár szakmai munkájára is. A Belügyminisztérium iratselejtezési gyakorlata A Belügyminisztérium illetékes miniszterhelyettese 1956. augusztus 29-én kelt 2ö. számú utasításával rendelkezett a BM központi államvédelmi szerveinél, a 25/1. számú utasításával pedig a BM szerveknél található iratok megőrzésével és selejtezésével kapcsolatos feladatokról. Az utasítások szerint a nagy menynyiségben felgyűlt papírok „ ... csak tehertételt jelentenek, s ugyanakkor a népgazdaság szempontjából fontos papíranyagot nem bocsátottuk a népgazdaság rendelkezésére". Az államvédelmi szervek iratai közül 1945. és 1955. december 31. között irattárba helyezett aktákat — kivéve az operatív dossziékban elhelyezetteket — kellett volna átvizsgálni. A többi BM szervnél az 1947. január l-jétől 1953. december 31-éig irattározottak kerültek volna átvizsgálásra. Mindkét utasítás esetén a selejtezési feladatokat 1956. október l-jétől 1957. január 1-jéig tervezték elvégezni. A selejtezési munkák irányításával és ellenőrzésével a BM Titkárságát bízták meg. A munkálatok megkezdésére vonatkozó adatot eddig nem sikerült felkutatni. Az akkori előírások szerinti iratselejtezési munkálatok folytatását, ül. befejezését pedig — ha a feladat végrehajtását el is kezdték — az 1956-os forradalom eseményei megakadályozták. A BM Titkárságának vezetője 10—2502 1958. számú, 1958. július 12. kelt körlevele szerint ,,az ellenőrzések alapján megállapítottam, hogy a BM több szervénél nem tartják be a Minisztertanács iratok megőrzéséről és selejtezéséről szóló 185/1951. (X. 23.) sz. rendeletét". A körlevél kiadója a továbbiakban megállapítja, hogy a BM-nél és alárendelt szerveinél nincsenek irattárak felállítva, ezért sok helyen az iratok kezeléséről és őrzéséről nem gondoskodnak megfelelően. Sőt, több szervnél ,,... az ellenforradalmi események után felelőtlenül sok olyan iratot semmisítettek meg, amely az események során megmaradt, s amelynek védelmét a Minisztertanács fenti számú rendelete kötelezővé teszi". Az iratok számbavételének, rendezésének és selejtezésének elvégzése érdekében az alábbi feladatok végrehajtását rendelte el a BM Titkárságának vezetője. A BM Titkárságának 1958. november l-jétől létre kellett volna hoznia a BM Központi Irattárát. A valóságban 1959-ben létrehozott Központi Irattárban gondolták elhelyezni a megszűnt BM szervek iratait; a Politikai Nyomozó főosztály azon irattározott iratanyagait, amelyek a II Il-es Osztály irattárába nem 61