Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bikki István: A Belügyminisztérium Központi Irattára / 58–71. o.
A bizottság tagjai a szóbeli tájékoztatón túl áttanulmányozták az 1960-as évektől többé-kevésbé folyamatosan rendelkezésre álló átadási-átvételi, illetve selejtezési jegyzőkönyveket, valamint az iratkezelést érintő parancsokat és szabályzatokat. A Köz-ponti Irattár létrejötte, az iratok rendje A Központi Irattárat a Minisztérium Titkársága keretében 1959-ben szervezték meg. Az 1963-ban kiadott iratkezelési szabályzat szerint feladata az egyes szervezeti egységek iratanyagának átvétele a keletkezésüktől számított 3 év után. Később ezt a határidőt 10 évre változtatták. A rendelkezésünkre bocsátott iratátadási jegyzőkönyvek tanúsága szerint az 1960-as évek elején valóban meg is kezdődött az iratok átvétele az egyes szervezeti egységektől. Az átnézett dokumentumok és az irattárban levő iratok felmérése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a munka nem volt folyamatos és szisztematikus. Az Irattárban — az Igazgatási Főosztály által rendelkezésünkre bocsátott jegyzék alapján számolva — hozzávetőlegesen 1700,— fm irat található. Az iratanyag 6 (hat) helyiségben van elhelyezve. Ezen túlmenően a Nagykupola és a Körkupola önmagában is több szintre tagolódik. Az iratanyagban való tájékozódást nehezíti, hogy — az egyes irattári helyiségeknek, ül. azon belül az egyes szinteknek (az ORFK irattárt kivéve) nincs meghatározott karaktere, azaz a különböző irattestek logikátlanul vannak elhelyezve, sőt sok esetben szorosan összetartozó iratok más-más irattári helyiségben vannak; — az idők folyamán végrehajtott selejtezések csak részben követhetők nyomon; — az irategységek egy részét az azt átadó szervezeti egység neve alatt tartják számon, holott az iratok keletkezése idején olyan nevű szervezeti egység a minisztériumban nem is működött. Ha figyelembe vesszük is, hogy más szervezeti egységeknél is őriznek még 3, illetve 10 évnél régebbi iratokat, továbbá hogy az Országos Levéltár részére a BM az 1949 óta — nagy időközökkel és rendszertelenül — kb. 300 fm iratot adott át (ezek egy része 1956-ban a levéltárban elégett), akkor is meg kell állapítani, hogy az iratanyagban olyan hiányok vannak, amelyek sem az 1956 körüli iratmegsemmisítéssel, sem az azóta végzett iratselejtezésekkel nem magyarázhatók kielégítően. — Feltűnően kevés irat van az 1950—1960 közötti időszakból; — Hiányos a miniszteri, miniszterhelyettesi iratok sorozata; — Az 1963 utáni időszakból is egész főosztályok, csoportfőnökségek iratai hiányoznak. A Belügyminisztérium iratkezelési gyakorlata 1945—1950 között a minisztérium főbb feladatai: a közigazgatási apparátus irányítása, illetve a közbiztonság, rendészet és állambiztonság ügyeinek intézése. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériuma ügyiratkezelésében alapvetően folytatta a m. kir. Belügyminisztérium hagyományait: a minisztérium egységesen iktatta és kiadmányozta iratait, a folyamatos számsoron belül azonban az egyes osztályok egy-egy számtartományt kaptak ügyirataik jelzésére. 59
