Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Petri Edit: A korakapitalizmus-kori kereskedelemtörténet forrásainak értelmezési módszerei: kutatásmódszertani beszámoló, historiográfiai elemzés / 47–57. o.

Eger, Sopron görögségével foglalkozott, majd monografikus igénnyel feldolgozta a pesti görög egyházközség történetét. A klasszika-filológus indíttatású szerzőt nagyszámú kisebb közleményeiben is elsősorban politikai, nemzetiségi, nyelvi, művelődéstörténeti kérdések foglalkoztatták. Jelentőségénél jóval alulreprezentáltabb maradt munkásságában a görögségnek az eredeti tökefelhalmozásban játszott szerepe.* A balkáni kereskedők egyik legjelentősebb „térhódítása" hazai történetírásunkban, hogy az 1939-ben megjelent tízkötetes Magyarország történetében két oldal jutott, méghozzá külön alcímen a „Görög kereskedőkének. Jelzés értékű azonban az a tudós és rendkívüli precizitású levéltáros szerzőnél sajátos jelenség, hogy ezen kívül szinte egyetlen alkalommal sem nevezi őket másként, mint „török" kereskedőknek, amivel nyilvánvalóan állampolgárságukra, mint egyik közös ismertetőjükre utal csupán.'

1 A hazai történetírásunkban — eltérően a sok évtizede töretlenül folytatódó agrártörténeti kutatásoktól — a kereskedelemtörténet terén már nem ilyen megnyugtató a helyzet. A századforduló és a századelő ez irányú kutatásainak alig akadtak továbbvivői, azok is leginkább a helytörténet müvelésében jeleskedtek."' Amikor foglalkozni kezdtünk a balkáni és azon belül is a kecskeméti görög kereskedők történetével, már látszott, hogy a kérdés mindenoldalú feldolgozását nehezíti a gazdaságtörténeten kívül a várostörténeti monográfia támasztotta tudáshiány. Már az induláskor felismerszett, hogy a befogadó társadalom, a helyi közösség legalább minimális történeti rekonstrukciója nélkül nagyrészt értékelhetetlen a jövendő asszimilánsok története is. A Horváth Endre által meghirdetett hazai hellenizmus-kutatás részeseként Hajnóczy Iván 1939-ben a Magyar—Görög Tanulmányok című folyóiratban megjelentette — csakúgy, mint Hornyik János a zsidókét — a kecskeméti görögökről írt tanulmányát." Hajnóczy filológiai indíttatású tanulmánya adatgazdagsága ellenére — jóllehet értékes, azóta már megsemmisült városi levéltári anyagokat használt — sok vonatkozásban kiegészítésre szorul. Legfőképpen pedig hiányolható a gazdaságtörténeti megközelítés, valamint az országos összképbe integrálás igénye. Hornyik János munkássága főleg a hódoltság korának alaposabb megismerését segítette elő a történettudományban, de mindenre kiterjedő figyelmét nem kerülték el görögjeink sem. Iványosi-Szabó Tibor mint a megye és Kecskemét város iratainak tudós archiváriusa és custosa könyvek és tanulmányok hosszú sorát írta a város történetének különböző szakaszairól. Tudományszervezői két évtizedes munkálkodása eredményeként jelent meg számos tanulmány, forráskiadvány is. Sokirányú munkássága a közelmúltban érlelődött tudományos szintézissé, melynek kereskedelemmel foglalkozó fejezetében utalásszerűén említi a „görög —szerb" jelenlétet abban az összefüggésben, hogy a helybeli kereskedők zsidók melletti és előtti legfőbb riválisai voltak.'Amikor az 1960-as évek végén kezdtünk a témával foglalkozni még szinte teljesen érintetlen forrásvidéken, még úgy tetszett, hogy a felmerült problémák megoldásához eligazító szakirodalmat találunk. Csakhamar kiderült: a kézenfekvő megoldást a primer források rejtik. Levéltárosi tapasztalatok tanúsítják, hogy a „Miscellanea" állagba dugott, bizonytalan (ismeretlen) provenienciájú és emiatt még a hivatásos kutatók által is elmellözött iratokban felfedezésszámba menő értékek lappanganak. A Pest megyei Levéltárban végzett rendezési munkálatok közben a megyei közgyűlési iratok még szinte érintetlen forrásvidékén tévelyegve itt bukkant 49