Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Hudi József: Alfabetizáció és társadalom a XIX. századi Veszprémben: Benda Kálmán emlékének / 38–46. o.

ben a Veszprémben élő papi réteg sem, amely — tekintettel a szemináriumra, a város egyházkormányzati szerepére — nem volt jelentéktelen. 11 Szép Lipót: A veszprémi izraelita hitközség iskolájának története 1805—1905. Veszprém, 1905. Veszprém múltja és jelene. Veszprém. 1912. Hudi József: A Veszprém megyei zsidóság elemi oktatása a reformkorban. Megyei Pedagógiai Híradó XIV. (1984), 3. sz. 11—17. Uő.: Veszprém város elemi oktatása a reformkorban. I—III. In; Megyei Pedagógiai Körkép XV. (1985), 2., 3., 4. sz. 12 Nem tekintettük németnek azt, aki németes hangzású nevet használt, de nem németül, vagy németesen — a magyartól eltérő szórenddel — írta alá nevét. Í3 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686— 1848). Bp., 1967. 46—47. 14 1847-ben Veszprém lakossága 13 846 fő, ebből német anyanyelvű 1974 (14,26%). A 862 zsidót a héber anyanyelvűek közé számították (6,22%). = VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Rosos István alispáni jelentése 1847. évtől, 94/1848. sz. irat. 15 VeML V. 102. h. Veszprém város feudális kori levéltára, összeírások. Iparosok összeírása, 1848. Az összeírás elemzésénél figyelembe veendő, hogy a céhek 1848 júliusában készítették el a jelentéseiket. Ebben azok a személyek már nem szerepelnek, akik őriként beálltak az 1848 júniusában szervezett 6. sz. (veszprémi) honvédzászlóaljba, melyet a Délvidéken, a szerb felkelők ellen vetettek be. Í6 Uo. Klauzál Gábor földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter 1118/176. sz. rendelete. Budapest, 1848. május 26. A Veszprém Vármegyei Állandó Bizottmány július 7-én, 1329/1848. sz. alatt tárgyalta a fölhívást, s elrendelte, hogy a települések 8 napon belül adják be jelentésüket. A Veszprém városi tanácshoz július 14én érkezett meg Cseresnyés István járási főszolgabíró körrendelete. A városi tanács másnap 511/1848. sz. alatt iktatta az ügyiratot. A kért táblás kimutatást a céhek július 22-éig beadott jelentései alapján terjesztették fel a vármegyére. 17 Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. (Vál. és sajtó alá rend. Vörös Károly) Bp., 1973. 21. Francsics Károly (Pápa, 1804—Veszprém, 1880) életéről jó elemzést ad Vörös Károly bevezető tanulmánya. Í8 A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat, I. kötet Bp., 1902. 156—159. Í9 A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871. 231, 20 Benda: i. m. 132. Gróf Klebelsberg Kurio születésének 120. évfordulója alkalmából 1995. november 6-án tudományos ülést rendeztek Bécsben, a Magyar Nagykövetség dísztermében. A Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány, a Collegium Hungaricum és a budapesti osztrák, ül. a bécsi magyar nagykövetségek mellett több bécsi kutatóintézet szerepelt a rendezők sorában. A nagy magyar kultúrpolitikus sokoldalú munkásságát, a 20-as évek osztrák és magyar művelődési viszonyait, a klebelsbergi hagyományok mai időszerűségét Peisch Sándor migyar nagykövet üdvözlő beszéde után Kosáry Domokos, az MTA elnöke, Tőkéczki László egyetemi docens, gróf Bethlen István, Gaál Károly egyetemi tanár, Odo Burböck, Péter Haslinger és Fényi Tibor, a Collegium Hungaricum igazgatója elemezte. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója Klebelsbergnefc a magyar levéltárak érdekében végzett tevékenységét, míg Lorentz Mikoletzky, az österreichisch.es Staatsarchiv főigazgatója az 1926-os Badeni Egyezmény megszületését tekintette át referátumában. Az ülésen — népes hallgatóság előtt — Horst Haselsteiner professzor elnökölt, és Erich Kussbach budapesti osztrák nagykövet mondott zárszót. 46