Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

lembe véve is teljesen igaza volt Deér Józsefnek abban, hogy a „legtöbb támadás a ... Palazzo Falconierit érte. Kétségtelen, hogy éppen ehhez az épülethez bennünket semmiféle magyar tradíció nem fűz, értékesítése pedig jogi természetű, vagy egyéb akadályokba nem ütköznék... Itt ismét ugyanaz a helyzet, ami a többi kollégiumi épületnél: egy esetleges eladás aligha téríthetné vissza azokat az invesztíciós költségeket, melyeket a magyar állam a sajátos kollégiumi cél érdekében eszközölt." Deér ennek ellenére — talán éppen a professzora, Hóman Bálint tervezte későbbi változtatásokat beharangozva — a berlini és a római Collegiumokkal kapcsolatban kijelentette: „Kedvezőbb viszonyok között mai épületeik rentábilis értékesítése és a hozzájuk tapadó állások egy részének megszüntetése, továbbá új, kisebb méretekhez szabott egyszerű, de célszerűen berendezett ingatlanok szerzése fogják a magyar ösztöndíjpolitika további ésszerű kiépítésének feladatait alkotni."

M Gerevich Tibor kurátor 1932 márciusában tett előterjesztést az Intézet gazdálkodásának új alapokra helyezéséről. „Az Intézet eredetileg közel ötven ösztöndíjas befogadására volt tervezve, amely számot az első három évben megközelítőleg be is töltöttük... Ma már elegendő számban állnak rendelkezésre fiatal olasz szakos tanárok és tanárnők, s így az ösztöndíjasok számát tárgyi szempontból is redukálni lehet. Hasonló a helyzet a más szakos ösztöndíjasokat illetően", ám „a magasabb tudományos és művészeti kiképzésre szánt ösztöndíjak fenntartása az eddiginél csökkentebb mértékben továbbra is szükséges ... Ha a római magyar állami ösztöndíjasok számát 10—12-re is csökkentjük, még mindig a Magyar Intézet lesz a legnépesebbek egyike" Rómában. A „kisebb számú igazán arra való tehetségek helyes kiválasztásával az Intézet koncentrált tudományos teljesítményét ily módon még fokozni lehet. Elegendőnek tartanám, ha a papi osztályba négy, a történeti osztályba három, a művészeti osztályba hat ösztöndíjas küldetnék ki (három festő, két szobrász, egy építész), amihez esetleg adandó alkalommal még egy olyan ösztöndíjas járulna, aki magasabb tudományos fokon valamely más szakmával, klasszikus vagy olasz irodalommal és nyelvészettel, római joggal behatóan foglalkozik. Ez összesen tizennégy ösztöndíjas volna, aminek szinte a fele az olasz kormány által rendelkezésre bocsátott ösztöndíjak terhére esnék." Ezzel az ösztöndíjasokra esett addigi költségvetési tételek 75%-át lehetne megtakarítani. Emellett a négy tudományos tisztviselő alkalmazása — tekintetbe véve az ösztöndíjasok számának jelentős csökkenését — szintén indokolatlan. Akárcsak az Intézet négy osztályának további fenntartása, hiszen „csak az egyházi osztály különállása tartandó fenn, amit a papok belső élete és egyházi fegyelem kétségkívül megkíván ... Az elhelyezés és a fegyelem szempontjából a történeti osztály ösztöndíjasai és a többi, nem egyházi ösztöndíjasok között nincs különbség, s így tulajdonképp ez az osztály csak az Akadémiával szemben, teoretikusan bír különállással .. . Külön főiskolai osztályt meg éppen nem indokolt fenntartani..." Gerevich ismét javasolta az első emeleti helyiségek vatikáni magyar követség részére történő bérbeadását, mivel „ez lényegesen megtakarítást jelentene dologi kiadások tekintetében úgy a külügyminisztérium .. ., mint a mi intézetünk költségvetésében".

35 így Klebelsberg újabb külföldi intézetek megnyitását és az ösztöndíjakció további kiszélesítését ígérő, rendkívül költségigényes és nagyravágyó terveiből csak kevés valósul(hatot)t meg. 1931-től már a Collegium Hungaricumok megtartásáért és az ösztöndíj akció folytatásáért is keményen meg kellett küzdeni. 1932 májusában, a kultusztárca költségvetésének tárgyalásakor igen határozottan, többször szokatlanul indulatosan támadták a külföldi kollégiumok rendszerét. „Az nagyon fontos, hogy külföldi nyelveket tanuljanak — emelte ki 1932. május 31-i hozzászólásában a vádakat talán legélesebben megfogalmazó 16