Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

kultúra százados kapcsoltaira, az akadémia kiváló szobrásztagja, Pátzay Pál faragta."

21 Az egymásnak némileg ellentmondó jelentések szerint 1923 végén vagy 1929 februárjában kezdődött meg az ösztöndíj ásóknak a Falconieri-palotába költözése, ám az ünnepélyes megnyitásra csak 1929 őszén került sor, nV.vel az épület hivatalos átvétele valószínűleg ez év júniusában történt, az átalakítás és a „művészház" építkezési munkálatai pedig szeptemberig eltartottak.

22 A Collegium Hungaricum megnyitása miatt, a kibővült feladatkörök zavartalan ellátása érdekében, új státuszok betöltése és a Történelmi Intézet helyzetének tisztázása is szükségessé vált. Gerevich Tibor javaslata alapján a Gyűjteményegyetem — melynek felügyelete alá tartozott a Collegium —.1928. december 22-i igazgatótanácsi ülésén tárgyaltak a Collegium szervezeti, személyi és költségvetési ügyeiről. Gerevich elmondta, „hogy a Falconieri-palota átalakítása és berendezése annyira előrehaladt, hogy 1929. január második felében az intézet teljes üzemben megkezdheti működését". Indítványozta, hogy az intézet elnevezése Római Magyar Intézet (olaszul: Regia Accademia Ungherese di Roma) legyen. ;,Az intézet a következő négy osztályra tagozódik: 1. Egyháztudományi osztály, 2. Történeti osztály (Fraknói-féle Történeti Intézet jogutódja), 3. Művészeti osztály, 4. Főiskolai osztály. Az intézet élén kurátori hatáskörrel az igazgató (direttore) áll, s az egyes osztályokat a prefektusok (prefetto) vezetik." Gerevich javaslatára a Gyűjtemény egyetem igazgatótanácsa olyan értelmű felterjesztést tett a kultuszminiszterhez, miszerint Gerevich kurátori és igazgatói kinevezését kérik, s e minőségben ő vezetné a művészeti osztályt, a történeti osztály prefektusi teendőit Tóth László, a főiskolai osztályét Várady Imre, az egyháztudományiét pedig Luttor Ferenc látná el. A miniszter a felterjesztést elfogadta,

23 s a Római Magyar Intézet 1932-ben jóváhagyott szabályrendelete is Gerevich korábbi javaslatain alapult.

2

'

1 1930 júniusában Klebelsberg Gerevichet — aki kurátori tisztségét egyelőre még megtarthatta — fölmentette a Collegium Hungaricum igazgatásával járó teendők alól, és Miskolczy Gyulát bízta meg ezek ellátásával. Az indoklás szerint „Gerevich Tibor egyetemi tanár . .. tanszéki kötelességeinek ellátása végett az év nagy részében Budapesten köteles tartózkodni, és az intézet tanulmányi és háztartási vezetése tekintetében egyaránt hátrányok származtak abból, hogy csak nagy megszakításokkal tartózkodhatott Rómában .. " Miskolczyt — aki egyben 1930 őszétől a római egyetemen újonnan létesített magyar tanszék ny. r. egyetemi tanára lett — ez év októberében nevezték ki hivatalosan igazgatóvá.

2

"' 1932-ben azonban ismét megerősödött Gerevich pozíciója, az Intézet szabályrendeletének szeptemberi elfogadása miatt. A már idézett szabályrendelet ,,az Intézet tudományos munkájának irányítását kivette az igazgató kezéből s dr. Gerevich Tibor kurátor úrnak tartotta fenn. Ugyancsak a kurátor úr felügyelt a művészeti osztály tanulmányaira, s irányította a művészettörténelemmel foglalkozó tagok munkásságát.. ."

26 Miskolczy 1935-ig igazgatta az Akadémiát — ekkor áthelyezték Bécsbe, ahol az ottani Collegium Hungaricumot és a Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutátó Intézetet vezette —, utódai egykori római történeti intézeti kutatók, Koltay-Kastner Jenő, majd 1940 őszétől Genthon István lettek.

27 1936-ban újabb fontos szervezeti módosításra került sor: a többi intézettel együtt, egységes elvek alapján állapították meg a „Külföldi Magyar Intézetek Szervezeti, Ügyviteli és Igazgatási Szabályzatát". Mivel a kultuszminiszter 1935. december 29-i rendeletével az Intézet egyházi osztálya „önálló kollégiummá szerveztetett át, s így adminisztratíve, pénzügyileg és helyszínileg is elkülöníttetett a Collegium Hungaricumtól" és 1936. január 1-től Római Magyar Papi Kollégiumként, változatlanul Luttor Ferenc irányításával folytatta munkáját — 13