Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.
első próbálkozások. „Az intézet római épületét a zár alól feloldatni nem sikerült, noha a [Római Magyar Történeti Intézeti] bizottság ezirányban több ízben tett lépést a magyar királyi külügyminisztérium útján, de mindenkor az Volt a Válasz, hogy a feloldás körüli tárgyalások ezidőszerint még nem bíztatnak eredménnyel... Az intézet céljaira az 1920/21. évi költségvetésbe 50 000 korona vétetvén fel, a bizottság abba a helyzetbe jutott, hogy a Sylloge Tactícorum Graécorum II. kötetének már rég sajtókész első részét nyomdába adhatta . .. Dr. Vári Rezső intézeti titkár megbízatása 1922. január 31-ig hosszabbíttatott meg . .. Bár az intézet visszaadása ügyében eddig az olasz királyi kormánynál positív eredményt nem sikerült elérni, a bizottság nem tartja kizártnak, hogy az intézet működését bizonyos idő múlva meg fogja kezdhetni. Erre Való tekintettel a bizottság előadója [Áldásy Antal] 1921 végével megkezdte az előkészületeket egy tudományos munkaprogram kidolgozására, hogy ez az intézetnek remélhető megnyitása idejére rendelkezésére álljon." 10 Az óvatos fogalmazás mögött nyilvánvalóan konkrét szándékok és elképzelések, már megindult diplomáciai tapogatózások rejtőztek. Ezt sejteti, hogy Berzeviczy Albert már 1921 végén beadvánnyal fordult a Fraknói-villa visszaszerzése érdekében áz olasz közoktatásügyi miniszterhez, majd 1922 januárjában kijelentette: római j,működésünk igazi bástyája ... a Római Magyar Történeti Intézet lesz". A szándék komolyságát és az ügy jeléntőségét igazolja, hogy az Akadémia előterjesztésére a minisztertanács [!] 1922. május 5-i ülése járult hozzá Gerevich Tibor Rómába küldéséhez, annak érdekében, hogy „a Római Magyar Történeti Intézet s a modenai Corvin-kódexek ügyében az olasz illetékes körökkel tárgyalást folytasson". Gerevich római föllépése és stratégiája igen sikeres volt, a külpolitika és a kultúrdiplomácia — Bethlen és Klebelsberg kiváló kapcsolatai révén a húszas években megvalósuló — harmonikus együttműködésének egyik első példáját mutatta, egymás segítésének szándékát bizonyította. (Igaz, hogy éppen áz ő esetében nyilvánvaló volt a külügy- és a kultuszminisztérium azonos céljainak és eredményes kooperációjának oka. Hiszen a külügyminisztérium politikai hírszerző osztályát akkoriban testvére, Gerevich Zoltán vezette.. .) n Gerevich Tibor 1922. augusztus 7-én, Rómából küldött levelében már arról tájékoztatta a nemrégiben hivatalba lépett kultuszminisztert, az intézet visszaszerzéséért lelkesen küzdő Klebelsberg Kurtot, ,>hogy a tegnapi [olasz] minisztertanács — amint bizalmas úton értesülök — feloldotta zár alól a római magyar törtéheti intézet épületét és könyvtárát. Az eredmény nemcsak azért örvendetes, mert a magyar állam visszakapja ezt az értéket, s a magyar tudomány birtokba veheti ezt a fontos várát, hanem azért is, mert a volt központi hatalmak hasonló intézetei közül mi kapjuk elsőnek a magunkét vissza, aminek azt hiszem a nemzetközi tudományosság szempontjából nagy morális hatása lesz, s amellett talán hozzájárul Magyarország külföldi presztízsének gyarapításához is. Fontos az is, hogy a házat és könyvtárat ellenszolgáltatás nélkül adják vissza, míg pl. a németek — akik hasonló kérésekkel újabban ostromolják az olasz kormányt — ha visszakapják intézeti épületüket, azokat nehéz lírákban meg kell lesz [sic!] váltaniok, ami az Európát fojtogató s Parisban kifundált reparációs rendszerből folyik. Ezen a ponton hosszú és nehéz tárgyalásaim voltak. Általam szélesen kiépített stratégiával lehetett csak a célt kivívni, elsősorban azt, hogy a mi épületünk ügyét nem a németekkel egy kalap alatt, hanem külön, soron kívül és külön szempontok alapján intézzék el, különben a saját házunkért bennünket is fizetésre köteleztek volna. Széles stratégiai frontra azért is szükség volt, mert az intézet s illetve az épület visszaadása nem kevesebb mint négy minisztérium (közokt., ipari, pénzügyi, kincstári) illetékessége alá tartozik. Eredményt csak úgy tudtam elérni, hogy felülről lefelé dolgoztam. Mielőtt a szakminisztériumokba mentem volna, felkerestem •$