Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - MÉRLEG - Szerencsés Károly: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. Bp., 1993 / 88–96. o.

bad". (715. o.) Ugyanakkor: „ma az ország jövője szempontjából a lehető legrosszabb lenne, ha pártszakadás következne be". (1117. o.) Választások Furcsa hullámzó hangulat lett úrrá a KB tagjain, ha a választási esélyekről volt szó. Letargikus hangulatot hurráoptimizmus követett: „Minimális programként tehát a legnagyobb párttá kell válnunk, maximális programként pedig Önmagunkban is törekedni kell az abszolút többség megszerzésére." (777. o.) Június végén már másféle hangok hallatszanak: „megnyerni nem valószínű, hogy meg lehet nyerni (a választásokat — Sz. K.), de egy tisztes eredményt azt el lehet érni..." (1245. o.) Szeptemberben már a várható kudarc okait keresték: „Én azt mondom, hogy ha ez a párt, a mi pártunk, az MSZMP veszíteni fog a választásokon, az azért fog veszíteni, mert kicsúszott a kezéből a tömegkommunikáció." (1797. o.) Ezzel kapcsolatban merült fel a választások időpontjának kérdése. '1989 májusában az a vélemény volt döntő, hogy a választásokat 1990 júniusáról előre kell hozni 1989 késő őszére, október végére, november elejére. Volt, aki őszintén mert fogalmazni: „Ne haragudjanak, már egy kicsit nevetséges lenne, hogy mi most azt várjuk meg, amíg az összes pártalakulat valamikor évek során kialakítja a maga szervezetét és akkor majd. Hát ez már tényleg abszurdum lenne! Ezt várjuk meg?" (787. o.) A háromoldalú tárgyalásokon kiderült, hogy a Magyar Demokrata Fórumon kívül — „amely speciális okok miatt, elsősorban amiatt, mert úgy érzi, hogy jó a kondíciója a potenciális versenytársakhoz képest, híve ma egy előrehozott választásnak" (1380. o.) — egyik ellenzéki erő sem támogatja a választások előrehozatalát. Jogos bírálat érte az október—novemberi dátumot, hiszen október 23-a után közvetlenül választani nem lett volna szerencsés az MSZMP számára. Felmerült a „lengyel megoldás" is, igaz elszigetelten: „Tehát legjobb megoldás az lenne, ha a lengyelekhez hasonlóan valamilyen megállapodásra lehetne jutni az ellenzékkel, amelyről tudom, hogy ezidáig nincs eredmény." (804. o.) Végül még az időjárást is vizsgálták a választási eredménnyel kapcsolatban: „az időjárás 3—4%-ot jelenthet az egyik, vagy másik pártnak, az pedig döntő is lehet. Télen én nem szeretnék választásokat." (1582. o.) Modellváltás, rendszerváltás Ugyancsak fontos kérdés volt, hogy tartson-e a párt kongresszust 1989 őszén vagy inkább pártértekezletet. 1989 májusában nyolcan szavaztak arra, hogy tartsanak kongresszust ősszel, a többség a pártértekezlet mellett volt. Megoszlottak a vélemények a párt nevének megváltoztatása kérdésében. „A párt nevének megváltoztatása a választások előtt katasztrofális következményekkel járna." (1099. o.) Szeptemberben már egyre többen kezelik evidencia szinten, hogy új pártra van szükség. 1989 második felében egyre inkább előtérbe került a munkásőrség kérdése. A nagy többség a munkásőrség fenntartása mellett foglalt állást, mert a „munkásőreink nem sértegetést, fenyegetést, hanem tiszteletet, megbecsülést és megértést érdemelnek". (348. o.) A többség elismerte, hogy meg kell változtatni az irányítási formákat, de a Munkásőrségre szükség van, esetleg megváltozott névvel. A munkásőrség mellett a pártvagyon kérdése került előtérbe. Az MSZMP 94