Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - KILÁTÓ - Gecsényi Lajos: Látogatás az Oroszországi Régi Iratok Állami Levéltárában / 83–84. o.

Látogatás az Oroszországi Régi Iratok Állami Levéltárában Az Oroszországi Régi Iratok Állami Levéltára Igazgatóságának meghívására 1995 januárjában néhány napot tölthettem Moszkvában, ahol a Habsburg Birodalom és Oroszország kapcsolatai a 17—18. században címen tervezett forráskiadvány előkészítéséről folytattunk konzultációt. A megbeszéléseken kívül, melyeken részt vett T. P. Guszarova egyetemi docens, a Lomonoszov Egyetem Középkori és Koraújkori Történeti Intézete igazgatóhelyettese is, alkalmam volt arra, hogy M. P. Lukicsov levéltárigazgató vezetésével behatóan megismerkedjem az intézmény helyzetével. A Levéltár egyike a legrégibb oroszországi központi állami levéltáraknak. A 19. század első felében alapították, székháza 1886-ban levéltári rendeltetéssel épült. Eredeti gyűjtőköre a cári birodalom központi hivatalainak (oroszul „prikaz"), főként a külügyi hivatalnak az irataira terjedt ki. 1917 után a szovjet rendszer ide utalta a cári kancelláriák, a kormányzati szervek levéltári anyagát a 19. század első feléig. Átvették továbbá a különböző államosított kolostori és családi levéltárak, magángyűjtemények legrégebbi iratait. A különböző területi hivatalok 18. századi anyagával az 1940-es évekre a szovjet birodalom legnagyobb feudáliskori levéltára alakult ki. Jelenleg 3,5 millió „őrzési egység" (kb. 20 000 fm) található a raktárakban. Munkatársainak száma 82 fő, kétharmad részük felsőfokú végzettséggel (elsősorban az Afanaszjev féle Levéltári Főiskola diplomájával) rendelkezik. 14 munkatársnak van kandidátusi és tudományok doktora fokozata. A szakembergárda magas tudományos kvalifikáltsága azt is jelzi, hogy a Levéltár tevékenységében komoly szerepe van a történeti feldolgozó munkának, és a különböző tudományos intézetekkel közösen, illetve önállóan is számos kiadványt publikálnak. A saját kiadói tevékenységet egy számítógépekkel felszerelt önálló osztály végzi. Kiállítótermükben jelenleg nincsen kiállítás, de 1994-ben a hannoveri levéltárral közösen rendeztek bemutatót Alsó-Szászország és a cári Oroszország kapcsolatairól. Gazdagon illusztrált katalógussal dokumentáltan. Az intézményi tevékenység középpontjában természetesen a levéltári anyag feldolgozása és segédletekkel történő ellátása áll. A segédletrendszer majd kétszáz év alatt fokozatosan jött létre, általában a régi segédletek ma is használatban vannak, korszerűsítésük, átdolgozásuk folyamatosan történik. A segédletek leggyakoribb formája az iratjegyzék (opisz), ami egy-egy tematikusán összeválogatott irategyüttest tár fel. A térképeket, rajzokat külön gyűjteményként kezelik, de igen sok található: még az iratanyag mellékleteként, eredeti helyén. A Levéltár épülete — bár számos részletében, a berendezésben őrzi a szép 83