Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

faragott zárókövet.

89 Jegyzőkönyvi bejegyzésből tudjuk azt is, hogy valamiféle, vélhetőleg díszítő munka elmaradt a torony építése közben, mivel a káptalan 1775. október 8-i gyűlésén úgy döntött, hogy nem nyújt több segélyt a torony építéséhez,

90 ezért 1775. október 11-én a kőművesek végleg befejezték a torony építését.

91 Hogy ennek ellenére volt még munka a torony körül, onnan tudjuk, hogy erről bejegyzés maradt fenn a História Domusban. Egy 1776. július 3-án kelt bejegyzés is arra utal, hogy valamiféle kiegészítő murikát végeztek a kőművesek a tornyon, hiszen mi más indokolná, hogy csak ekkor, egy évvel a munkák végeztével ülték volna meg a torony elkészültének ünnepét. Valóságos népünnepély lehetett ez, hiszen a toronyból tubák harsogtak, s a kőművesek, s a többiek is, háromszor ittak a Fáy család egészségére,

92 nem felejtvén, hogy az ő 1000 forintos adományuk tette lehetővé a torony építésének befejezését. A História Domus adatai szerint a jobb oldali torony, ami a rendház és a templom között áll, 1777. november 15-én, a bal oldali torony pedig, ami a rendház és az iskola között áll, 1778. április 6-án lett teljesen kész.

93 A torony építésével egy időben dolgoztak a kőművesek a kertben egy külső folyosó alapozásán is, melyről egy 1775. március 21-én kelt bejegyzésből szerezhetünk tudomást.

94 1775. október 11-én kelt bejegyzés tudatja azt is, hogy az iskola irányában négy fogoly ásta a rendház cintermének alapját.

95 Hogy ezek a munkák mikor kezdődtek vagy mikor nyertek befejezést, a bejegyzések hiánya miatt nem tudhatjuk. Tárgyalt korszakunk végére mind a templom, mind a rendház építése befejeződött lényegében elnyerve végleges alakját. Az iskola építése Miután láttuk a minorita rend megtelepedésének, a templom és a rendház építésének történetét, vizsgáljuk rneg iskolaépítési törekvéseiket is. Ezeket szinte nem is lehet egymástól elválasztani, annyira egybetartoznak, hiszen már megtelepedésük egyik feltétele volt a hit terjesztése mellett a tanítás, s az építkezések is annyira egymásba folytak, hogy csak a jobb áttekinthetőség miatt célszerű ennyire különválasztva bemutatni az építkezések eseményeit.

96 Ebben az évszázadban egy rend megtelepedése alkalmával, bárhol is történt, szinte kivétel nélkül iskola alapításba fogott. Persze nem minden, a rend által esetleg parokiális szinten történt megtelepülésre kell gondolni, de a tekintélyesebb konventek az elemi oktatásból kivették a részüket. S nem csak az eredendően tanításra szerveződő rendek, mint például a piarista rend is, hanem az alapítók eredeti szándéka szerint kolduló vagy más célra alakult rendek szintén fontosnak érezték ezt a munkát. S nem csak azért, mert könnyebben kapott egy rend engedélyt az országban való megtelepedésre, vagy egy adott város könnyebben járult hozzá az adott rend egy konventjének ottani megtelepedéséhez, hanem azért, mert ekkorra már áthatotta a keresztény közgondolkozást az a jezsuita alapelv, miszerint a gyermekek nevelése nem más, mint a világ újjáteremtése. S ez olyan cél volt, ami alól egy rend sem vonhatta ki magát. Ennek szellemében jártak el a minoriták Miskolcon is, hiszen megtelepedésük után a templom és a rendház építésével együtt nekiláttak az iskola építésének is. A rendház krónikaírója erről a következőket jegyezte le 1730-ban: „Azonnal tág és díszes iskolát emeltünk mind a katolikusok számának növelésére, mind az isteni kultusz terjesztésére, ahol ötven, sőt még több fiatal öszszejött a katolikusok nagy örömére és felvirágzására."

97 A krónikaíró az isko29