Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

Mielőtt az építkezésre vonatkozó források részletes felsorolásához kezdenénk, főbb vonalaiban ismertetjük a kolostor építésének fázisait. Az épületegyüttes három szárnyból áll. Az északi szárny építését 1743 júliusában kezdték el. Az épületszárny 14 öl és 4 könyök hosszú, 5 öl és másfél könyök széles, magassága pedig a templom mellékoltárainak magasságával egyezik meg. Az épületszárny kétszintes, szintenként 5—5 szobából áll, s az egész alatt pince húzódik. Az építkezés 3000 rajnai forintba került. 1747-ben lett kész.

54 A déli épületszárny építéséhez 1747-ben, az északi elkészülte után fogtak hozzá. Ez a szárny szintén kétszintes, de itt szintenként 8—8 szoba található. Az építkezés költsége 1820 magyar forint volt. Az új szárnyat a szerzetesek 1752. március 24-én vették birtokukba.

55 Az északi és a déli szárnyat 1757-ben egy, a templom oldalánál húzódó folyosóval kötötték össze egy emelet magasságban, amire 1760-ban egy újabb szintet emeltek.

56 A nyugati szárny építését 1787-ben kezdték el. 1770

j

ben a kőművesmunkákat, 1771-ben pedig az ácsmunkákat fejezték be rajta. 1772-re a belső berendezése is elkészült.

57 Ezek után felsoroljuk az építkezésre vonatkozó forrásokat, hogy az építkezés folyamatát jobban lehessen érzékelni. Az északi szárny építésekor elmaradt boltívek pótlására csak 1745-ben nyílt lehetőség, amit egy 1745. május 5-én kelt, s a vármegyének címzett kérvényből tudhatunk meg, mely szerint a minoriták e célra negyven öl kő beszállítását kérték a vármegyétől, s amit a vármegye jóvá is hagyott.

58 A folytonos építkezés miatt nagy segítséget jelentett az a káptalani döntés, mely az 1750. május 31-én Miskolcon tartott káptalani gyűlés alkalmával született, melynek értelmében a rend adományként kapott 5572 magyar forintját úgy osztotta el, hogy ebből kétezer forintot Eperjes, kétezer forintot Nyírbátor, ezer forintot Miskolc, míg a maradék összeget Kanta kapta meg.

59 A következő fellelhető kérvényben, mely 1750. december 14-én kelt, a rend száz öl építési kő fuvarozását kéri a vármegyétől,

00 majd 1751. szeptember 5-én újabb kérvénnyel fordul a rend a vármegyéhez, melyben 150 darab gerendának való szarufát kér.

61 Ezekből az építőanyagokból fejezték be a déli épületszárnyat 1752-ben. Mivel az építkezést a miskolci ház már nem tudta tovább folytatni saját erőből, a rend elöljárói 150 arany forintot ajánlottak meg az 1760. június 14— 16-án tartott diffinitoriális gyűlésen az építkezés további folytatására.

62 Ebből a pénzből, s egyéb adományokból az 1760-as évek közepére a rendház eredetileg építeni kezdett két szárnyának építése teljesen befejeződött, noha a nyugati szárnyon még 1770-ben is végeztek kőművesmunkát.

63 1764. március 12-én a minoriták a vármegyéhez kérvényt nyújtottak be, melyben az építkezés folytatására száz öl kő befuvarozását kérték.

64 Valószínű, hogy ebből a kőből készült az a 172 öl hosszú és 3 láb magas kőfalkerítés, melynek az építését 1764-ben kezdték, s amely 1765. július 8-án lett kész.

65 1767. május 31-i jegyzőkönyvi bejegyzésből

06 tudjuk, hogy a miskolci rendház a rendtől egy új szárny építésére kért engedélyt. Ez lett az úgynevezett nyugati szárny. Hogy az a munka, amire a rendi elöljáróságtól a miskolci ház 1767. május 31-én kért engedélyt, valóban elkezdődött, mutatja a következő bejegyzés, mely 1768. június 30-án kelt. E szerint az új cellasor alapozását a kőművesek 39 öl és 9 láb méretben 252 magyar forintért elvégezték a fenti időre. A bejegyzés kitér arra is, hogy a földmunkások szintén elvégezték a munkát a fenti időre 67 és fél öl méretben 252 magyar forint és 3 máriás értékben.

67 Az 1767-ben 27