Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

letet, mutatja az, hogy Böllér Frigyes a vármegyétől 1729. április 27-én szolgabírót, név szerint Bük Ferencet és esküdtet kér a telek hivatalos kimérésére és átadására, mely kérelmének a vármegye eleget is tett a kérvény hátoldalára került feljegyzés tanúsága szerint.

35 1729. május 7-én kelt levelében az egri püspök, gr. Erdődy Antal Gábor is okleveles hozzájárulását adta a minorita megtelepedéshez, melyben előírta a hit terjesztésének, a prédikálásnak, a tanításnak, a misézésnek kötelezettségét.

36 A minoritáknak átadott területen tizennégy ház állt, amiért a rend 139 magyar forintot fizetett ki kárpótlásként.

37 Az 1730. április 30-án tartott vármegyei becslésről, melynek alkalmával a tizennégy ház értékét felbecsülték, tudjuk, hogy az a minorita atyák, valamint Talján István, Csonthó János, Forray András, Szepessy György és Halász István nemes tanúk előtt zajlott le Molnár Péter, Molnár Bálint, Molnár János, Molnár István, Simon János és Mact Pál molnárok és ácsok közreműködésével. A becslés eredményeiként Gulyás Mihály a házáért nyolc magyar forintot, Fóris Ferenc harminchat magyar forintot, Eötvös János negyven magyar forintot, nemes Sári György hat magyar forintot, Rácz János nyolc magyar forintot, Vazár Sámuel három magyar forintot, Doma Gergely tizenöt magyar forintot, Nagy György tizennégy magyar forintot és Tóth János kilenc magyar forintot kapott. Makranczi Simirum Mihály, Labancz Mihály, Boros István és Kiss István kártérítés nélkül lemondtak az atyák javára házaikról.

30 Ez még nem jelentette a teljes jóvátételt, hiszen azt csak 1745. január 15-én kapták meg a volt háztulajdonosok más telkekből, ahogy azt Szendreinél olvashatjuk.

39 A megtelepedésnek, a templom és a rendház építésének kutatásához igen jo forrásra lelünk a rend História domus-ában az Ír.—13v. fóliókon, melynek latin nyelvű szövegét dr. Kartall Ernő kéziratban lévő fordításában nyomon követhetjük.

40 Miután a minoriták végre a telek birtokába jutottak az 1729. április 27-ét követő napok egyikén, illetőleg amikor az 1730. április 30-án tartott becslés után a telket ténylegesen is elfoglalhatták, első dolguk volt belekezdeni a templom és a rendház építésébe. A minoritáknak átadott telek méretei a különböző objektumok szerinti bontásban a következőképpen nézett ki. A templomhely hosszúsága 25 ölet, szélessége 11 Ölet, a kert hosszúsága 60 ölet, szélessége 40 ölet, a rendházrész hosszúsága 40 ölet, szélessége 35 ölet tett ki, maga az udvar pedig 30 öl hosszú és 25 öl széles lett.

41 Az erre a területre szánt épületek felépítéséről Bajay könyvében a minorita levéltár forrásaira hivatkozva azt írja, hogy mind a templom, mind a kolostor két szárnyépületével egyetemben már 17á4-re felépült.

42 Ezzel szemben, szintén levéltári anyag alapján elmondhatjuk, hogy az építkezés szinte folyamatos volt tárgyait korszakunkban, s nem is csak apróbb simításokról, vagy netán felújításról van szó, hanem komolyabb munkákról, amikre a szinte folyamatosan szállított építőanyagok nagy mennyiségéből — például 100 öl kő, 150 darab gerenda — következtethetünk. Ha mégis valamiféle adott dátumot akarnánk meghatározni mint az építkezés befejezését, 1735. augusztus l-jét tarthatjuk annak, ugyanis ezen a napos szentelte fel gr. Erdődy Gábor Antal egri püspök a Mennybe Felvett Boldogasszony tiszteletére a minorita templomot, amit az Egerben élő Giovanni Battista Carlone olasz származású építész tervezett, és a rendházat.

43 Az építkezés kizárólag adományokból valósult meg, amihez némi rendi hozzájárulás és vármegyei ingyenes fuvar járult. Az adományozók közül gr. Erdődy Gábor Antal agri püspök és gr. Károlyi Sándor generális neve elsőként említendő, de például a Dőry család már 1725-ben egy miskolci házhely25