Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - HÍREK - Nagy István: Sashegyi Oszkár (1915–1994) / 109–110. o.

Sashegyi osztályvezetőként és főigazgató-helyettesként is fontos szerepet töltött be 1950 után a levéltári feladatokat átformáló és korszerűsítő munkálatok végrehajtásában. Az ő vezetése alatt alakult ki az I. osztály iratanyagának fond- és állagrendszere, készültek el az iratanyag különféle segédletei: a fondjegyzék, az alapleltárak, ismertető leltárak, áttekintő raktári jegyzékek, repertóriumok. A levéltári alkalmazottak továbbképzésében, tanfolyamok szervezésében is kiemelkedő munkát végzett. Részben ő írta meg vagy szerkesztette a továbbképzéshez szükséges kiadványokat. E tevékenysége kapcsán időt szentelt a levéltártan művelésére is. Ilyen vonatkozásban az irattári rendszerek terén közreadott értekezéseit kell kiemelnünk. Főigazgató-helyettesként is fontos ügyköröket kellett ellátnia. Hozzátartoztak az iratanyag átvételi, átadási ügyei, a levéltári kiadványok, kutatások, az adatszolgáltatás és a tájékoztatás ügyei, a gyakornokok képzésének felügyelete. A levéltári szolgálat teendői alaposan igénybe vették munkaerejét. Mégis maradt ideje és energiája tudományos kutatások folytatására is. Itt újból utalnunk kell cenzúratörténeti értekezéseire, melyek közül a legfontosabb „Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II." címmel 1958-ban jelent meg. Az abszolutizmuskori levéltár ismertető leltárának elkészítése kapcsán a korszak közigazgatás-történetével is foglalkozott. A továbbképző tanfolyamokon, majd az egyetemen előadásokat is tartott a közigazgatás-történet köréből. Az általa elkészített forráskiadványokról sem lehet megfeledkezni. Kiadta az abszolutizmus korának munkás- és parasztmozgalmaira vonatkozó levéltári iratokat. Nyugdíjas korában sajtó alá rendezte, részben magyarra fordította Széchenyi István döblingi irathagyatékának igen fontos részeit. A „Blick" magyar fordítása, a döblingi naplójegyzetek és az „önismeret" szövegének mintaszerű megjelentetése szakmailag magas színvonalú munkáját dicsérik. (Megjelent Széchenyi István, Válogatott művei. Szépirodalmi Kiadó. Magyar remekírók. 1991. c. kiadvány 2. kötetében.) Tudományos munkásságának elismeréséül 1970-ben kandidátusi, 1993-ban akadémiai doktori fokozatot nyert el. Az egyetemi oktatásban kifejtett munkájáért 1978-ban egyetemi docensi címet kapott. Sashegyi Oszkár ahhoz a kiválóan képzett levéltárosi generációhoz tartozott, amely az 1945 utáni korszakban számos eredményt ért el a levéltári munka valamennyi ágában. Méltó képviselője volt a levéltári munka tudományos igényességének. Helyesen találta meg az arányt a levéltári tevékenység tudományos és technikai jellege között. Politikai feszültségektől terhes, szakmai vitáktól tűzdelt korszakban töltötte be hivatását. E nehéz években körültekintéssel, tapintattal, emberi magatartással látta el feladatait. Halála nagy vesztesége a magyar levéltári szakmának és történelemtudománynak. Fájó szívvel búcsúzunk a szerény, kedves, közvetlen modorú, segítőkész kollégától is. Emlékét szívünkben megőrizzük. Nagy István 110