Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - KILÁTÓ - ISAD(G): az első nemzetközi levéltári szabvány / 53–74. o.

B 6. Az, hogy egy adott levéltári leírás a nélkülözhetetlen információkon kí­vül még mit tartalmaz, egyrészt a leírási egység jellegétől, másrészt an­nak az információs rendszernek (manuális vagy automatizált) a követel­ményeitől függően fog változni, amelynek a leírás a részét képezi. Bizo­nyos rendszerek magukon a fondokon kívül a fondok alkotórészeinek (pl. sorozatoknak, egyes iratoknak) a leírását is tartalmazhatják. Az ilyen rendszerek hatékonyságának és áttekinthetőségének a biztosítása érdeké­ben a többszintű leírásokat a kapcsolódásaikra és információs tartal­mukra vonatkozó szabályok alapján kell elkészíteni. Az ennek végrehaj­tására kidolgozott többszintű szabályokat a jelen általános szabályok ma­gukba foglalják. B 7 A jelen általános szabályok azokat a leírási adatterületeket tartalmazzák, amelyeket nemzetközi levéltári összefüggésben a legtágabban alkalmaz­hatónak tartanak. Ez persze csak a kezdete a szabványosítási próbálko­zásoknak. Az iratanyagok speciális kategóriái (mint pl. a térképészeti anyag, mozgófilmek, elektronikus fájlok, illetve oklevelek, közjegyzői iratok, birtoklevelek) leírásának mikéntjére nézve további sajátos szabá­lyokat kell kidolgozni. B 8. Az elérési pontok a leírás elemein alapulnak. Az elérési pontok értéke a hitelesség ellenőrzésével növekszik. Az elérési pontok kialakítására — a visszakeresésben való fontosságuk miatt — nemzetközi irányelveket kell kidolgozni. Az ad hoc bizottság jelenleg munkálkodik a hiteles iratok szabványos leírásának kifejlesztésén. Az elérési pontokhoz használandó szójegyzékeket és megállapodásokat országonként vagy nyelvenként kell kialakítani. A hivatalos szójegyzékek kifejlesztésekor és karbantartása­kor a következő ISO szabványok hasznosak: ISO 5963 Dokumentáció — Módszerek dokumentumok vizsgálatára, tárgyuk meghatározására, vala­mint indexelési fogalmak kiválasztására, továbbá ISO 2788 Dokumentáció — Irányelvek egynyelvű tezauruszok létrehozásához és fejlesztéséhez. B 9. A leírás bármely elemében valamely publikált forrásra való hivatkozás­kor az ISO 690 Dokumentáció — Bibliográfiai hivatkozások — Tartalom, forma és szerkezet szabványának legutolsó verziója követendő. 0. AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOKBAN ELŐFORDULÓ KIFEJEZÉSEK SZÓJEGYZÉKE 0.1 A következő szójegyzék a kifejezésekkel és magyarázataikkal a leírási szabályok szerves részét képezi. A definícióknál figyelembe kell venni, hogy azok kifejezetten a jelen dokumentum céljaira készültek. Állag. (Sub-fonds.) A fond alcsoportja, amely a létrehozó hivatal vagy szervezet szervezeti egységeihez, vagy ha ez nem lehetséges, magának az iratanyagnak a földrajzi, időrendi, funkcionális vagy hasonló csoportosí­tásához kapcsolódó, egymással összefüggő dokumentumok együtteséből áll. Ha a létrehozó szerv összetett hierarchikus szerkezettel rendelkezik, akkor mindegyik alcsoportjának annyi alárendelt alcsoportja van, ahány az elsődleges alárendelt szervezeti egység hierarchikus szerkezeti szint­jeinek visszatükrözéséhez szükséges. Cím. (Title.) Egy szó, kifejezés, betű vagy betűcsoport, amely a leírási egységet megnevezi. Egyes irat. (Rem.) A logikailag tovább már nem osztható, legkisebb le­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom