Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - KILÁTÓ - G. Vass István: A Der Archivar 1992. és 1993. évi évfolyamai / 61–66. o.

A Der Archivar 1992. és 1993. évi évfolyamai A német levéltárosokat foglalkoztató kérdések közül továbbra is az egyik legfontosabb az NDK története során keletkezett iratanyag minél teljesebb megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Ezzel a kérdéssel foglalkozik például az 1992. évi 4. számban Günter Braun: Megjegyzések a kortörténeti NDK-kutatás forrásbázisához a pártok és tömegszervezetek példáján c. cikke. A szerző az NDKkutatás korábbi nehézségeit ecsetelő bevezető és az adatvédelemre vonatkozó előírások miatt eléggé pesszimistán megítélt jelenlegi helyzet ismertetése után a pártiratok ottani „államosításával" kapcsolatos tényeket ismerteti. A koalíciós pártok és a Szociáldemokrata Párt hosszas viták után végül is 1992. január végén megegyeztek a Szövetségi Levéltári Törvény módosításáról. Ennek lényege, hogy a Német Szocialista Egységpárt, az ennek szatellitá jaként működött többi NDK-beli párt, valamint a tömegszervezetek (szakszervezetek, Szabad Német Ifjúság, Német—Szovjet Baráti Társaság stb.) levéltári anyaga állami kezelésbe — a Szövetségi Levéltár és a tartományi levéltárak állományába — kerül ugyan, de azért valamelyes jogosítványokat az iratanyagot átadó szervek (így az NSZEP utódpártja) is kapnak. A Szövetségi Köztársaság központi szerveinek szintjén ezt hivatott biztosítani az iratok kezelésére létrehozott — a Szövetségi Belügyminisztérium felügyelete alatt és a Szövetségi Levéltár keretében működő — nem önálló alapítvány, melynek kuratóriumában az iratokat átadó szervek és szervezetek képviselői is helyet foglalnak. A törvény végül ajánlásokat fogalmaz meg az új szövetségi tartományoknak, hogy saját területükön hasonló módon gondoskodjanak az egykori párt- és tömegszervezeti iratok fennmaradásáról. A Berlinben 1992. október 5—8. között tartott 63. Német Levéltári Kongresszus központi témája szintén „A levéltárak és a német egység" volt. A kongresszus eseményeinek összefoglalóját, valamint a fontosabb referátumokat és hozzászólásokat a folyóirat 1993. évi 1. száma közli. A kongresszus megnyitóján Hermann Weber mannheimi történész profeszszor tartott előadást „A levéltárak jelentősége az NDK-történeti kutatás szempontjából" címmel. A Német Demokratikus Köztársaság története kutatásának fontosságát hangsúlyozó és főbb területeit felvázoló bevezetés után a levéltárak helyzetéről és a kutatás igényeiről szólt. Megállapította, hogy az NDK-ban tulajdonképpen három párhuzamos — sok tekintetben hasonlóképpen strukturált és részben hasonló feladatot ellátó — szervezet iratanyagának fennmaradásáról kell gondoskodni: egyrészt az államapparátus, másrészt az állambiztonsági szervezet, harmadrészt pedig a pártapparátus iratanyagáról. A volt NDK állami szerveinek iratait a Szövetségi Levéltár potsdami részlege, illetve a tartományi és területi levéltárak az egyesülés után azonnal átvették. A centralizált 61