Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület mint önálló közigazgatási egység kialakulása / 28–32. o.

uralkodó a Pozsonyi Magyar Kamara közvetítésével Eger magyar végvárra bízta. A beszedett jövedelmek az egri vár fenntartását szolgálták. Eger Kecskemét szék kiskun falvaiban időnként bormonopóliumot is tartott, bár ez mint regale beneficium a kunokat illette.

12 A magyar hatóságok a Duna-Tisza közi kunok helyi autonómiát élvező közigazgatási és bíráskodási egységeit a XVI. századi egri urbáriumokban és a királyi kamarai iratokban „Cumania minor", vagy Kiskunság néven említik, esetenként a „Kecskeméti szék" megnevezés is előfordul. Ez az elnevezés Fenyvesi István fejtegetései szerint azokat a népesedési és gazdasági arányeltolódásokat jelzi, melyek a török idők alatt bekövetkeztek a Duna-Tisza közi kunok kárára, s egyben a Kolbáz-székből fokozatosan Nagykunsággá módosuló tiszántúli kerület kunjai javára.

13 Az elkülönülés nemcsak az elnevezésben, hanem szervezetileg is bekövetkezett. Az 1570-es egri jegyzék négy külön kiskun széket nevez meg: Mizsét, Kisszállást, Lajost, és Szabadszállást. Halas nem szerepelhet az egri jegyzékben, mivel 156(1—1691-ig a Paksy család magánföldesúri uralma alá vonta. A Szolnok Megyei Levéltár anyagában fellelt és 1988-ban közzétett összeírások és iratok számos új ismerettel gyarapítják az igazgatási szervezetről kialakított korábbi képünket.

14 A közölt dokumentumok bizonysága szerint — melyek többsége Berényben keletkezett — Berény a török idők alatt vált a Jászság központjává. A dokumentumok között 10 olyan található, amelyekben Berény a „többi jász alattvaló" vagy „az egész Jászság Tanácsi és Lakosi" nevében lép fel. Ezekben a levelekben előforduló „Tanács" megnevezés, valamint azok a levelek, melyeken községi pecsétek is találhatók, a községi közigazgatási szervezet működésének és a létező önkormányzati életnek dokumentált bizonyítékai. Egyben tanúsítják azt a folyamatot, hogy a jászok és kunok igazgatása a török uralom időszakában fokozatosan hasonul az őket körülvevő falvak és mezővárosok igazgatásához. Az 1567-ben készített összeírásban Berényben 20 kapitányt, a Kis- és Nagykunságban 46 kapitányt írtak össze.

15 1644-ben viszont Mihálytelek és Szentgyörgy határperében már bíró és a mellette lévő esküdt képviselte a települést.

16 A török megszállás következménye Bagi Gábor szerint a jászok és kunok nagyfokú elmagyarosodása, valamint egy új közigazgatási és jogszolgáltatási rend kialakulása.

17 A török közigazgatási rendszer kiépítése, s ezzel egy időben a magyar közigazgatás átszervezése a területi fölöttes hatóságokat is megváltoztatta. Eger eleste után a Kamara a legdélebbi magyar erődre, Vácra bízta a kun koronabirtokok kezelését. A vármegyék is kiterjesztették hatalmukat a velük szomszédos kerületekre, a Jászságot és Nagykunságot Heves megye, a Kiskunságot pedig Pest-Pilis-Solt vármegye igyekezett bekebelezni. A nádoroktól nem kevés energiát igényelt a jász és kun koronajavak védelme, ezért a XVII. századtól jászkun főkapitányokat neveztek ki, illetve neveztettek ki az uralkodókkal. Az első jászkun főkapitányt (1610—1634), Keczer Ambrust II. (Habsburg) Mátyás nevezte ki.

18 A főkapitány kinevezési joga körül azonban vita keletkezett Illésházy István nádor és a kamara között, mely a nádor javára dőlt el. A nádor által kinevezett főkapitány bíráskodási jogát az 1630. évi 43. te. megerősítette. Az említett törvénycikk még nem jászkun főkapitányról rendelkezik, hanem a kunok kapitányáról, aki az országlakók ellenében vétkesnek talált kunokat és jászokat elítélheti, mégis e törvénytől származtathatjuk a kunok és já30