Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - MÉRLEG - Nyulásziné Straub Éva: A Turul 1993. évi évfolyama / 89–93. o.

A Turul 1993. évi évfolyama Turul 66. kötet — A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. (Szerk.: Nyulásziné Straub Éva, Pandula Attila, Rainer Pál) Budapest, 1993/1—2., 1993/3., 1994/4. füzet. Az 1993/1—2. füzet első tanulmánya Borsa Ivánnak a szigeti Antimus család történetét bemutató sorozatának második része. A család történetének fény­pontja a 16. századi török támadások előestéjére esett. A szerző a család név­adó ősapjának, Antimusnak a származását és fia György, valamint unokája Já­nos mester, alnádor pályáját mutatja be. Antimus építette Sziget várát, melyről a család előnevét vette, s mely 1566-ban ellenállásával egy időre megállította a Bécs ellen induló török támadást. A család következő generációját, s kihalását a harmadik (befejező) rész tárgyalja. Kóczy László lengyel—magyar genealógiai kapcsolatokat elemző tanulmá­nyának szintén a második része került itt közlésre. A források és az alkalma­zott módszerek ismertetése után a szerző rátér a családnevek azonosításának és a társadalmi hovatartozás meghatározásának problematikájára. A lengyel me­nekültek jelentős része inkább a magyar városi lakossághoz kívánt integrá­lódni, mint saját korábbi nemesi előjogait érvényesíteni. Így ezek a kiváltságok a családok zömében feledésbe merültek a család származásával együtt, s később egyes családok új magyar nemességet szereztek, nem tudva korábbi hasonló jogállásukról. A családtörténeti kutatás e családoknál igen nehéz, bár némi tám­pontot ad az, hogy a nevük a legtöbb esetben, bár „magyarított" formában sze­repel, de megőrizte lengyel hangzását. A tanulmány bemutat néhány magyar nemességbe integrálódott, lengyel eredetű családot, mint pl. a Pastinszky, Pat­rásovics, Rudniczky családot, címerükkel együtt. Pandula Attila az 1764-ben Mária Terézia által alapított Szent István rend egy különleges adományozási esetét mutatja be. A szakirodalom több esetben tesz említést arról, hogy József főherceg 1918-ban a rend nagykeresztjét kapta híd jelvényekkel és kardokkal díszítve. Ez az ismert nagykereszttől díszítéseivel eltérő, bizonyos mértékben a Lipót-rendre emlékeztető megjelenítés több fotón látható. A rend és a hadügyminisztérium irattárában erre az egyedi díszítésre nem található utalás. Rainer Pál egy 18. századi festményen ábrázolt, ez idáig ismeretlen cs. kir. tábornok azonosítását ismerteti a képen ábrázolt rendjelek segítségével. Az áb­rázolt személy az 1735—1804 között élt krajovai és topolyai báró Kray Pál tá­borszernagy. A szerző röviden vázolja az azonosítás módját és az ábrázolt sze­mély életútját. Nyulásziné Straub Éva Címereslevél-gyarapodás a Magyar Országos Levél­tárban című sorozatában 10 darab 1604—1625 közötti, eddig publikálatlan cí­mereslevelet mutat be ifj. Bogdán István rajzainak segítségével. Könyvismertetés: Dubajic Milán és Magyar László szerkesztésében megje­lent kétnyelvű kiadvány Koreni — Gyökerek címmel Szabadka/Subitica törté­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom