Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

38, 64). A zsidóság tisztelete az irántuk jóindulatú József nádor iránt három emléklapon nyert kifejezést. (Hu 46, 54, 71). A gyűjteményben néhány ritka újságpéldány is található, mint például a gyulafehérvári „Siebenbürgische Israelit" (1883) és a nagybányai „AUgemeine Zeitung" (1917), (Hu 21, 33, R M 240). Több történelmi tárgyú kézirat is itt nyert elhelyezést. Márton Raab adatokat gyűjtött a soproni zsidóságról (Hu 23, 3). Sartos Béla az 1848—49-es forradalom zsidó vonatkozásairól írt (Hu 4). Kardos Pál adalékokkal szolgál a hajdúböszörményi hitközség múltjáról (Hu 19). Több terjedelmes anyag foglalkozik az újvidéki hitközséggel (Y U 18). I. Löwinger és K. Smelzer a vészkorszak egyes vetületeit örökítette meg. (Hu 21). A jeruzsálemi egyetem az első világháború után jött létre. Az 1848/49-es függetlenségi háború nyomán a Scopus-Hegyi campus a jordániai fegyverszüneti vonal mögött maradt, de csakhamar felépítették Givat-Ramban az új campust, ahol a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárt is elhelyezték. Jelenlegi anyagában mintegy 11 000 kézirat található. Kutatásunk folyamán az európai hitközségekből származó iratanyagban két jelentősebb kéziratot találtunk. „Pinkas of Hevra of Bachurimot" a dunaszerdahelyi hitközség keretében 1841-ben fektették fel (4°—541). A másik főkönyvet „Pinkas of Hevra Kadisha" címen jegyezték be, és a nyírbátori jótékony és temetkezési egylet tevékenységét tartalmazza 1896 és 1934 között (4°— 542). Két kézirat szól a precionista időszakban Szentföldre vándorolt jámbor magyarországi zsidók letelepedéséről Safetben (Cfat) és Jeruzsálemben. Ez utóbbiban létre is hozták a „Kollel Ungariat", amely ma is szerepel a város térképén (4°—1203, 1262). Több Magyarországon működő személyiség fondját is őrzik. Ezek közé tartozik Lőw Lipót szegedi főrabbi és fia Immánuel iratanyaga (4°—794, 0,9 ifm.). Itt található Schwob pesti főrabbi írásbeli hagyatékának egy része (14°—1619,01 ifm.). A pesti rabbiképző két jelentős professzorának iratanyaga is Jeruzsálembe került. Grünwald Mózes (1871—1953) szinte teljes hagyatéka fellelhető (2,5 ifm.), Büchler Ábrahám (1867—il939) jóval kisebb letéttel szerepel (0,4 ifm.). A külföldre szakadt magyar személyiségek egyik legfontosabb alakja Neubauer Adolf (1831—1907), a kiváló orientalista (4°—1545,01 ifm.). Említést érdemelnek a magyar szülőktől származó Ehrenstein Albert (1876—1950) iratai, valamint Körmendi Ferenc író néhány emigrációs levele (Mss. Vár 305/21). Szintén látókörünkbe került Max Nordau (1849—1923) fondja, aki világméretű cionista tevékenységét megelőzően Pesten született és ifjúságát is ott töltötte. Iratanyaga részben életrajzához kapcsolódik. Több magyar vonatkozású dokumentumot fedezhetünk fel a romániai származású Eugen Relgis fondjában, aki 1930 körül egy pacifista internacionálé létrehozásán fáradozott. Levelező társai között szerepelt Jászi Oszkár és Gömöri Jenő (Mss. Vár 563). Érdekességnek számít, hogy Stefan Zweig (1881—1942) iratai között találtuk Franyó Zoltán hozzá intézett tábori lapját, amelyet Ady Endre ellenjegyzett (Mss. Vár 305/21). Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jeruzsálemi és Tel-Aviv-i egyetemi könyvtárak sajtóanyagát. Ügy gondoljuk, hogy a legfontosabb sajtóorgánum a „The Palestine Post" volt. Átnézve magyar vonatkozású közleményeit 1939. szeptember l-jétől 1944 végéig az a benyomásunk alakult ki, hogy a nehézségek ellenére aránylag árnyalt képet rajzolt Magyarországról. Jeruzsálemben működik a Haifából áthelyezett filmmúzeum is. Nem voltunk szerencsések a magyar—izraeli (zsidó) irodalmi kapcsolatok 63