Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - MÉRLEG - Gazdag István: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1–2. Bp., 1992–1993 / 79–83. o.

Magyarországgal szembenálló mindennemű szervezkedés és mozgalom likvidálása. (8) Az M'KP Politikai Bizottsága több alkalommal foglalkozott a földalatti összeesküvéssel, ezzel szoros kapcsolatban a Kisgazdapárt elleni fellépéssel. (14—22) A kisgazdák elleni támadás központi figurája Kovács Béla főtitkár volt, 9 dokumentum foglalkozik személyével. A magyar rendőrség kihallgatása után a szovjetek letartóztatták a volt főtitkárt és csak 1955 őszén engedték viszsza Magyarországra. Közel ötven oldalas a Budapesti Népbíróság ítélete dr. Donáth György és 12 társa ügyében. (31) A szovjet tanácsadóknak a magyar igazságszolgáltatás ügyeibe való közvetlen beavatkozását bizonyítja Beljamov tábornok fellépése. A szovjet tiszt Donáth György ügyében gyors NOT (Népbíróságok Országos Tanácsa) tárgyalást kért, a három halálos ítélet jóváhagyását és a többi ítélet súlyosbítását. (32) Több dokumentum foglalkozik a dr. Papp Simon és társai, a MAORT magyarországi vállalata irányítóinak ügyével. Papp Simont 1946. november 5-én az Államvédelmi Osztály kihallgatásra rendelte be, németekkel való együttműködéssel gyanúsították. A népügyészség november 22-én megszüntette a nyomozást. 1948. augusztus 12-én letartóztatták. A Budapesti Népbíróság dr. Jankó Péter vezette különtanácsa 1949. szeptember 24-én hozta meg Rajk László és 5 társa ügyében az ítéletet. A közel 60 oldalas indoklásban a beismerő vallomás játszotta a központi szerepet, amely teljesen valószínűtlenül hangzott. A Rajk perrel kapcsolatban Farkas Vladimír áv. alezredes, valamint Kádár János feljegyzése is megtalálható a kötetben. Rajk László és társai ügyében dr. Janikovszky Béla áv. ezredes tett vallomást, illetve dr. Domokos József, a legfelsőbb bíróság elnöke az MDP KV Titkárságának készített jelentést. Rákosi Mátyás nem elégedett meg Rajk László és társai perének lezárásával ,,... a hadseregben még ott vannak Pálffy ... társai." Az Államvédelmi Hatóság katonai összeesküvés ürügyén másfél hónap alatt 66 személyt vett őrizetbe, katonatiszteket, rendőrtiszteket és polgári személyeket. A letartóztatottak sorában vol Kéthly Anna, Szakasits Árpád, Schiffer Pál, Zentai Vilmos, dr. Györki Imre, Szader Ferenc, Büchler József, Valentiny Ágoston és dr. Szálai Sándor sziciáldemokrata politikusok. (56) A katonai üggyel kapcsolatban további dokumentumok kerültek közlésre. A Nagy Imre kormány a törvényesség megszilárdítása érdekében határozatot hozott, majd intézkedett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet alapján a rendőrhatósági őrizet alá helyezés intézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról. A közkegyelmi rendelkezések 748 000 személyt érintettek!! A minisztertanácsi határozat végrehajtásáról szóló jelentést, dr. Czakó Kálmán legfőbb ügyész javaslata alapjár. Nagy Imre nem vitte be a november 17-i kormányülésre. (68) Az MDP KV 1936. március 13-án hozott határozatával, Kovács István vezetésével bizottságot állított fel Farkas Mihály ügyének kivizsgálására. A bizottság meghallgatta Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt is. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1957. március 18—19-én tárgyalta Farkas Mihály ügyét. 1957. március 23-án már ítéletet hirdetett a bíróság: „vádlottat bűnösnek mondja ki pontosan meg nem állapítható számú hamis vád bűntettében, és ezért őt 6 évi börtönre ... ítéli... A bíróság megállapítja, hogy a vádlott a bűncselekményt az 1953. XI. tvr. megjelenése előtt követte el, ezért a kiszabott szabadságvesztés büntetés V2 része közkegyelem alá esik." (71) A Farkas Mihály perében ítélkező 3 hadbíróból egy hónapon belül kettőt leváltottak. (72) A forradalom katonai leverését követően az új kormánynak különböző adminisztratív intézkedéseket kellett bevezetnie, hogy megtörje az emberek forradalomba vetett hitét. Nezvál Ferenc, az IM kormánymegbízottja a statáriális bíróságok működésének problémáiról számol be. „A bíróságok nehezen fogtak hozzá a statáriális tárgyalásokhoz, féltek, hogy működésük során esetleges feleiősségrevonás következik be, mivel nem voltak tisztában a kormány jelentő82