Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - MÉRLEG - Jakus Melinda: Acta Contionis Heraldicae Municipialis Hodiernae anno 1988 in oppido Keszthely habitae. Keszthely, 1990 / 87–89. o.

ról ír, amikor minden Habsburgokra emlékeztető elemet eltüntettek, illetve az 1945 utáni fejlődésről. A volt Habsburg-birodalom egy másik részének, Tirolnak a heraldikáját ismerteti Franz-Heinz Hye. A községek címereit és pecsétjeit mutatja be, majd áttér Innsbruck címerének fejlődésére. Külön tárgyalja a dél-tiroli címerek változását 1918 után. Hanns-Jager Sunstenau két beszámolóval éfkezett a konferenciára. Mindkettő az osztrák községek heraldikájával foglalkozik. Az egyik kifejezetten a községek címerproblematikáját érinti: hogyan alakult ki a helységek önálló címere, elszakadva a dinasztia és más családok címereitől. Másik cikkében az osztrák fejedelmi házak címerelemeinek megjelenését tárgyalja a községi heraldikában. Először is tisztázza, hogy mit ért Ausztria alatt, majd az egyes nagyobb családoktól átvett szimbólumokat elemzi. A cikk végén a késő középkortól, illetve 1628-tól felsorolja a nevesebb dinasztiákat. Miehael Göbl is az osztrák községek címereivel foglalkozik, pontosabban a címerekben előforduló állatalakokkal, szimbólum-kutatással. Kitér az alakok eredetére, történetére, hogyan kerültek be az adott helység címerébe, és milyen formában ábrázolták azokat, összesen 23 ilyen szimbólumot elemez, írja le tulajdonságait. A magyar résztvevők témája széles skálán mozog. Gömbös Tamás a magyarországi egyházi címertant mutatja be röviden. Megemlíti ennek keletkezését, történetét, szabályait, valamint a magyar címerhasználat eltérését az európaitól. A magyar egyházi főméltóságok nem tartották be azt a tilalmat, hogy katonai jelvényt nem viselhettek címerükben. Végül az 1252-es pápai előírásra tér rá, amely megszabta, hogy a címernek mit kell tartalmaznia (pl. viselőjük milyen szerepet tölt be az egyházi hierarchiában). Kóta Péter a XVI—

XIX. századi donációs levelekkel foglalkozik, s egy átfogó képet ad a címerpecsétadományozásokról. Straub Éva az Országos Levéltárban fellelhető város- és megyecímerekből ad rövid ízelítőt. Bodrog és Máramaros vármegye, valamint Tarpa, Sárospatak és Karánsebes városának címerét elemzi részletesen. Többen foglalkoznak egy meghatározott város címerével. Kállay István Székesfehérvár címerét mutatja be, illetve Fejér megyéét, végigkísérve változásaikat a történelmen keresztül. Érszegi Géza Körmend város címerét vizsgálja. Egy oklevélen található függő nagypecsét elemzéséből következtetett a címerre. A fellelhető elemekből a város képét, illetve a „tulajdonos" családot próbálja megállapítani. Abból a korból származó más címerekkel is összehasonlítja Körmendét, hogy megtudja, honnan erednek a motívumok. Harsányi László Veszprém címerét a város történetével párhuzamosan mutatja b*e. Néhány referátum a heraldika es más tudományok kapcsolatát tárgyalja, Pandula Attila pl. a címertan és a falerisztika összefüggéseit, a címerekben megjelenő kitüntetések képeit tanulmányozza. S. Mohos Márta az irodalomban fellelhető heraldikai kifejezésekről szól. Kiss Mártont az utca heraldikája foglalkoztatja: az épületeken, szobrokon, hidakon található címerek. Ezek közül is kiemeli a budai várnegyed épületein, szobrain látható emlékeket. Andrée Scufflaire a belgiumi városok heraldikáját, a magán- és közlevéltárakban a bullákon és okleveleken található címereket írja le. A cikket gazdag illusztráció egészíti ki. Clara Nevéus napjaink svéd heraldikáját vizsgálja. Cikkét több részre osztotta fel. Foglalkozik a címereket érintő jogszabályokkal, majd a címeradományozás rövid történetét tekinti át. Három korszakot különböztet meg: 1520 előtt, 88