Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - MÉRLEG - Jakus Melinda: Acta Contionis Heraldicae Municipialis Hodiernae anno 1988 in oppido Keszthely habitae. Keszthely, 1990 / 87–89. o.

Acta Contionis Heraldicae Municipialis Hodiernae anno 1988 in oppido Keszthely habitae Redegerunt: Iván Bertényi et László Czoma Festetics-kastély, Keszthely, 1990. 404 p. Az 1988-ban Keszthelyen megtartott heraldikai konferencia a városok címereivel foglalkozott. Magyarországon 1945 után heraldikai szempontból nem megfelelő, szocialista beállítottságú címereket vezettek be. A rendezvény célja az volt, hogy ezek ellen fellépjenek. Európa szinte minden országából érkeztek résztvevők, hogy bemutassák címereiket, amelyek több száz éves múltra tekintenek vissza. A konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza a kötet, amelynek cikkeit több részre lehet osztani. Néhány egy egész ország városi címereit próbálja bemutatni, míg más szerzők referátumai egy-egy szűkebb területre, tartományra, vagy pedig egy városra koncentrálnak. Külön „kategóriába" lehet sorolni azokat a beszámolókat, amelyek a rokon- és más tudományok köréből hoznak példát a heraldika hatására. Louis Mühlemann (Svájc) a svájci kanton- és városcímerek hadizászlókkal való összefüggését vizsgálja. Munkájában egy rövid, kronologikus összefoglalást ad az ország történelméből, majd a régi, első szövetségben részt vevő kantonok zászlóinak eredetéről, színeiről ír. Ezek után rátér a svájci községek címerei eredetének tárgyalására. Megvizsgálja a pecsétekre vissza vezethetőeket, milyen heraldikai elemeket tartalmaznák. Végül kitér azokra, amelyek városi zászlókból alakultak ki, illetve egy átfogó képet ad a XIX—

XX. századi címerváltozásokról. Günter Matiern a kétfejű sas megjelenésének gyakoriságát tekinti át a svájci városcímerekben. Röviden elemzi a szimbólum jelentését a történelem folyamán, miért maradt meg a kétfejű sas 1291 után is, amikor a kantonok kemény harcot folytattak a Habsburg kormányzat ellen. Végül felsorol 34 várost, amelyek címerében a sas még megtalálható, és röviden leírja ezeket. Tóni Diderich a R"ajna-vidék középkori várospecsétjeiben előforduló címerképekkel foglalkozik. Röviden jellemzi a területet: milyen változásokon ment át Nagy Károlytól a XVI. századig. A városi fejlődés ezen a vidéken korán elkezdődött. Diderich említést tesz egy térképről, amely ezeket a városokat ábrázolná, de ez sajnos nem került bele a könyvbe. A pecsétéket több típusra osztja fel, s a továbbiakban ezeket elemzi részletesen. A cikket képanyag is kiegészíti, a fotók a legszebb és heraldikai szempontból legérdekesebb pecséteket ábrázolják. A cseh korona országaiban található városok címereinek kialakulását és fejlődését dolgozta fel Zdenko G. Alexy. A cikk elején kitér arra, hogy mit is neveztek egyáltalán cseh országoknak, majd a német császárság megjelenésével összefüggő fejlődéssel foglalkozik. Elemzi az olmützi püspök címerének befolyását a püspökségben levő városok címereire. Végül az 1918 utáni változások87