Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - KILÁTÓ - Orosz Katalin: Beszámoló az ICCROM papírrestaurátor tanfolyamáról / 82–86. o.
kon. Ezek után a kártevők bejutásának és károkozásának megelőzéséről és a feftőtlenítési eljárásokról tanultunk. Mindkét előadó nagy hangsúlyt helyezett a megelőzésre és a kemikáliák alkalmazásának visszaszorítására. A legfontosabb megelőzési módnak tartották az optimális klimatikus viszonyok beállítását és állandó ellenőrzését a raktárakban, kiállítótermekben, olvasó- és kutatószobákban és a restauráló műhelyekben. Véleményük szerint ez elérhető olcsó, egyszerű eljárásokkal és eszközökkel (nyílászárók szigetelése, fűtés és világítás beállítása, közvetett szellőztetés illetve légcsere, esetleg helyi párásító, szárító készülék használata stb.). Az ellenőrzéshez egyszerű, viszonylag olcsó, könnyen kezelhető mérőműszereket ajánlottak (hőmérő, légnedvesség mérő, fénymérő, UV sugárzás mérő készülék). Nyomatékosan felhívták a figyelmet a gondos és rendszeres takarításra a raktárakban is! A leghatásosabb védekezés szerintük az épület és a műtárgy állomány tisztántartása, mely évente minimum egy, az épületre és a teljes állományra is kiterjedő takarítást, portalanítást jelent. A megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett ugyanis a rovarokat vonzzák a poros, szennyezett, sötét és zavartalan helyek. Ezen feltételek megszüntetésével tehát a fertőzés veszélye nagymértékben csökkenthető. Fontos, hogy az esetleges fertőzésre minél korábban felfigyeljen az intézményben dolgozó takarító és kezelő személyzet. Ennek érdekében ajánlották a dolgozók képzését, melynek során elsajátíthatják a rovarok illetve mikroorganizmusok kártételének fő ismérveit. Ezek észlelésekor a kezelők értesíthetik a fertőtlenítéssel (állományvédelemmel) megbízott felelőst, aki azonnal intézkedni tud. Ily módon megelőzhető egy széles körű biológiai kártétel a műtárgy állományban. Fertőzés esetén a rovarok és mikroorganizmusok elpusztítására N2 ül. CO2 gázt, fagyasztást (—25 °C-on legalább 48 órán keresztül), esetleg rovar- £11. gombaölő szerek használatát ajánlották. A téma fontosságára való tekintettel a tanfolyam szervezői szükségesnek tartották, hogy a hallgatók gyakorlatban is kipróbálják egy műtárgy állomány állapotának, körülményeinek felmérését. Erre a Kufstein család adott lehetőséget azzal, hogy megengedte a Greillensteinban lévő reneszánsz kastélyában a vizsgálat elvégzését. A munka során megvizsgáltuk a következőket : — az épület anyaga, szerkezete, tájolása, környezete — adatgyűjtés, a külső klimatikus viszonyok változása egy év során (hőmérséklet, RH) — a légszennyezettség mértéke és eredete (iránya) — adatgyűjtés, az épületen belüli klimatikus viszonyok változása egy év során (hőmérséklet, RH, fény, UV) — a nyílászárók szigetelése — tűz és katasztrófa elhárítás terve, eszközei, módja — a műtárgyak tárolása, kiállítása (tárolóeszközök, csomagolás, tisztántartás) — biológiai és egyéb (fizikai, kémiai) károsodások oka, mennyisége — van-e élő fertőzés, és ha igen, milyen és mekkora. Miután a leírt szempontok alapján teljes körű felmérést készítettünk, leírtuk tapasztalatainkat, és ajánlatot tettünk a Kufstein családnak a problémák kiküszöbölésének módjára. A vizsgálat során kiválasztottunk néhány nyomdatechnikai úton készült műtárgyat a későbbi restaurálási gyakorlatra. A program ezek után a papírkészítés módjainak, történetének ill. a papírrestaurálás eljárásainak, anyagainak és eszközeinek megismerésével folytatódott. A téma előadói Cathleen Baker (USA, Buffalo) és Gerhard Bánik voltak. Először a papírkészítés történetével, módjaival Í-S alapanyagaival ismerkedtünk. Videofilmeken tanulmányozhattuk, hogy mi a különbség a keleti (japán, kínai) 83