Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - KILÁTÓ - Orosz Katalin: Beszámoló az ICCROM papírrestaurátor tanfolyamáról / 82–86. o.

kon. Ezek után a kártevők bejutásának és károkozásának megelőzéséről és a fef­tőtlenítési eljárásokról tanultunk. Mindkét előadó nagy hangsúlyt helyezett a megelőzésre és a kemikáliák alkalmazásának visszaszorítására. A legfontosabb megelőzési módnak tartották az optimális klimatikus viszonyok beállítását és állandó ellenőrzését a raktárakban, kiállítótermekben, olvasó- és kutatószobák­ban és a restauráló műhelyekben. Véleményük szerint ez elérhető olcsó, egy­szerű eljárásokkal és eszközökkel (nyílászárók szigetelése, fűtés és világítás be­állítása, közvetett szellőztetés illetve légcsere, esetleg helyi párásító, szárító ké­szülék használata stb.). Az ellenőrzéshez egyszerű, viszonylag olcsó, könnyen kezelhető mérőműszereket ajánlottak (hőmérő, légnedvesség mérő, fénymérő, UV sugárzás mérő készülék). Nyomatékosan felhívták a figyelmet a gondos és rendszeres takarításra a raktárakban is! A leghatásosabb védekezés szerintük az épület és a műtárgy állomány tisztántartása, mely évente minimum egy, az épületre és a teljes állományra is kiterjedő takarítást, portalanítást jelent. A megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett ugyanis a rovarokat vonzzák a poros, szennyezett, sötét és zavartalan helyek. Ezen feltételek megszüntetésé­vel tehát a fertőzés veszélye nagymértékben csökkenthető. Fontos, hogy az eset­leges fertőzésre minél korábban felfigyeljen az intézményben dolgozó takarító és kezelő személyzet. Ennek érdekében ajánlották a dolgozók képzését, melynek során elsajátíthatják a rovarok illetve mikroorganizmusok kártételének fő is­mérveit. Ezek észlelésekor a kezelők értesíthetik a fertőtlenítéssel (állományvé­delemmel) megbízott felelőst, aki azonnal intézkedni tud. Ily módon megelőz­hető egy széles körű biológiai kártétel a műtárgy állományban. Fertőzés esetén a rovarok és mikroorganizmusok elpusztítására N2 ül. CO2 gázt, fagyasztást (—25 °C-on legalább 48 órán keresztül), esetleg rovar- £11. gombaölő szerek használatát ajánlották. A téma fontosságára való tekintettel a tanfolyam szer­vezői szükségesnek tartották, hogy a hallgatók gyakorlatban is kipróbálják egy műtárgy állomány állapotának, körülményeinek felmérését. Erre a Kufstein család adott lehetőséget azzal, hogy megengedte a Greillensteinban lévő rene­szánsz kastélyában a vizsgálat elvégzését. A munka során megvizsgáltuk a kö­vetkezőket : — az épület anyaga, szerkezete, tájolása, környezete — adatgyűjtés, a külső klimatikus viszonyok változása egy év során (hő­mérséklet, RH) — a légszennyezettség mértéke és eredete (iránya) — adatgyűjtés, az épületen belüli klimatikus viszonyok változása egy év során (hőmérséklet, RH, fény, UV) — a nyílászárók szigetelése — tűz és katasztrófa elhárítás terve, eszközei, módja — a műtárgyak tárolása, kiállítása (tárolóeszközök, csomagolás, tisztántar­tás) — biológiai és egyéb (fizikai, kémiai) károsodások oka, mennyisége — van-e élő fertőzés, és ha igen, milyen és mekkora. Miután a leírt szempontok alapján teljes körű felmérést készítettünk, leír­tuk tapasztalatainkat, és ajánlatot tettünk a Kufstein családnak a problémák kiküszöbölésének módjára. A vizsgálat során kiválasztottunk néhány nyomdatechnikai úton készült műtárgyat a későbbi restaurálási gyakorlatra. A program ezek után a papírkészítés módjainak, történetének ill. a papír­restaurálás eljárásainak, anyagainak és eszközeinek megismerésével folytató­dott. A téma előadói Cathleen Baker (USA, Buffalo) és Gerhard Bánik voltak. Először a papírkészítés történetével, módjaival Í-S alapanyagaival ismerkedtünk. Videofilmeken tanulmányozhattuk, hogy mi a különbség a keleti (japán, kínai) 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom