Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1950–1960 között / 62–69. o.

recenhez csatolták) 1950. évi első alakuló tanácsülési jegyzőkönyve hiányzik. 7 Nádudvar községben 1950. március 23-án és 24-én járási főjegyzői, felügyeleti, valamint általános pénz- és vagyonkezelési vizsgálat zajlott le. A vizsgálat sok iratkezelési hiányosságot tárt fel. Rögzítették, hogy az 1950. évi letéti főkönyv nincs meg, az elintézetlen ügyiratok száma nagy. A háború következtében az 1899. évi december 6-tól 1902. évi március hó 10-ig terjedő időre szóló házas­sági anyakönyv megsemmisült. 8 Szóltunik már arról más helyen is, a szakirodalom is többször rámutatott, hogy a koalíciós időkben is jelentések hosszú sora hivatkozott a háborús irat­pusztulásra, és még az 50-es évek elején is találunk erre vonatkozó megállapí­tásokat. 9 Szomorú következményekkel jártak a selejtezési kampányok is. A pa­pírgyárak nyersanyaghiányára tekintettel 1947 végén megjelent egy rendelet, amely előírta nemcsak a törvényes (kereteken belüli, hanem „az ezen felül le­hetséges" irattári selejtezések haladéktalan megkezdését. Ennek alapján a ha­nyatt-homlok végrehajtott ellenőrzés nélküli selejtezések mintegy megtizedel­ték irattárainkat. Ekkor került selejtbe a községi irattárak nagy része is. 10 Ez annál is nagyobb érvágás volt, mivel levéltáraink iratanyagának jelentős része községi iratokból áll. Erre a tényre hívta fel a figyelmet több írásában Oltvai Ferenc. 11 Balázs Péter pedig már előzőleg, 1953-ban arról írt, hogy a községi irattárak sorsa egészen a legutolsó évekig nem volt súlyponti kérdés a levéltá­rak iratgyarapításának szempontjából. Amikor az általános iratbegyűjtés kere­tében 1951-ben a községi iratanyag begyűjtése is megindult, a levéltári dolgo­zók az iratokat gyakran a tanácsháza padlásán, pincéjében ömlesztett állapot­ban találták meg. 12 Országszerte megdöbbentő a kirajzolódó kép az ellenőrzés nélküli selejtezések, a padláson és pincében tárolt, egerek által megrágott, sú­lyosan károsodott községi iratanyagok állagát illetően. A Hajdú-Bihar megyei Komádiban átselejtezetlen iratanyagot adtak el engedély nélkül. 13 A megyében levő Egyek Községi Tanács V. B. pénzügyi csoportvezetője 1951. január 2-án azt jelenti, hogy „a folyó évi irattári anyag első félévi része egyáltalán nincs meg". Az 1949. évi együttesen kezelt közadó főkönyv első kötete nagy részben széttépett, s olyan erősen megrongálódott, hogy abból adatokat venni jóformán lehetetlen. 14 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a községi iratok begyűjtését 1952-ben terv­szerűen kezdte meg. Ekkor még Debreceni Állami Levéltár néven működött. A begyűjtés során arra is fény derült, hogy az iratrongálás okai között a félre­magyarázott bürokrácia elleni harc és a múlt írásos emlékének gyűlölete is sze­repelt. 15 Szomorú bizonyosság, hogy a társadalmi átalakulással kapcsolatos ne­hézségek, a tanácsrendszer működésének funkcionális zavarai, a szakértelem hiánya és az ügyiratkezelésben tapasztalható hiányosságok sok más tényezővel együtt nagy károkat 'Okoztak a községi iratanyagban is. 16 Sajnos igaz .az a ré­gebbi szakvélemény is, 'hogy az elhanyagolt irattári munka eredményeképpen — különösen a közigazgatási jellegű szerveknél — sok irat már az első évben veszendőbe ment. 17 A községi iratkezelés lazaságánál hibáztathatok a járási ta­nácsok is, amelyek egyes vb. üléseket, hónapokon keresztül nem ellenőriztek és nem kérték be a helyi tanácsoktól a vb. ülés jegyzőkönyvét. Ez a megállapítás található Hajdú-Bihar megyében Tiszagyulaháza, Újtikos és Margita községekre vonatkozóan egy 1952. január 16-i jelentésben. 18 Az eddig elmondottak is magyarázzák azt, hogy Hajdú-Bihar megyében pl. a községek képviselőtestületi jegyzőkönyvei az 1945—1950 közötti időből hiá­nyosan kerültek a levéltárba. 19 Nem volt kellő mértékű a községi tanácsok fej­lődése sem. Szakelőadók nélkül nem tudták ellátni a mezőgazdasági feladato­kat. A túlzott adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek elvonták őket az érdemi munkától. A tanácsi apparátus munkájának technikai-ügyviteli meg­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom