Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - MÉRLEG - Bán Péter: Gazdaságtörténeti tanulmányok. Zalai gyűjtemény 34. Zalaegerszeg, 1993 / 90–93. o.

A következő két tanulmány a piacviszonyokkal foglalkozik, s annak ellenére, hogy vizsgálati körük eltérő (Nagykanizsa, ill. a Dél-Dunántúl egésze), több szerencsés hasonlóság fedezhető fel bennük. Az egyik, hogy a gazdaságtörténetírás elméleti és — ezzel együtt járó — módszertani útkeresését tudatosan vállalják, a másik, hogy az empirikus adatokat, a leíró statisztikákat merik összevetni a „kemény statisztika" követelményei szerinti (nem abszolutizált) számszerűségekkel. Így mind Sasfi Csaba kanizsai árlistáinak, mind Bácskai Vera regionális piackörzeteket kutató tanulmányának meggyőző elméleti alapvetése van, majd miután mindkét szerző felméri a források szabta korlátokat, reális elérhető célt és metódust fogalmaznak meg. Sasfi Csaba hangsúlyozottan tisztában van az 1820-as évek keresleti-kínálati viszonyainak sajátosságaival, hét év adatainak szűkösségével, valamint szükségét látja a nagykanizsai áraknak a pesti és bécsi piaccal történő összevetésének. Továbbá hangsúlyozza: a kutatásnak fel kell tárnia, hogy az árszabályozás „milyen gazdasági magatartásokat motivált..., az áralakulást összefüggésbe kellene hoznunk a vetésterülettel" stb. A mellékletben közölt táblázatok, grafikonok és diagrammok rendkívül értékesek. Sasfi Csaba következtetései nem egy helyen (pl. a kanizsai és veszprémi piac mint exportpiac) egybecsengenek Bácskai Verának az egész Dél-Dunántúl piackörzeteit és piacközpontjait elemző munkájával. E tanulmány olyan széles, de nagymértékben homogenizálható adatbázison alapszik (1828-as összeírás, más korabeli adóösszeírások, Conscriptio Szécheniana etc), hogy eredményeinek teljes, igen differenciált skáláját egy recenzióban reménytelen visszaadni. Azt meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a szerző nem törekszik statikus képet adni a régióról, ugyanakkor mégis vállalja markáns körvonalazását a térségben jellegzetes piacközpontoknak és -körzeteknek. Bácskai Vera a többtényezős analízis mintapéldáját nyújtja. Az izraelita Báron (magyarítva: Baronyi) testvérek jellegzetes pályafutását írja le Kövér György a tanulmánykötet következő néhány lapján. A Keszthelyről Pestre települt fivérek pénzváltó-társulata (Wechselstube) típusos alapítás volt az 1860-as években. „Csángóhétfalusi", majd „Zalai" előnévvel nobilizálták őket, de — a szerző szavaival — ez nem pesti karrierjüket teljesítette ki, „hanem inkább az eredethez való visszatorkolláshoz vezettek", 1885 után Kehida határában — mely feltehetően a Deák család hajdani birtoka volt (ismét „viszszaköszön" egy előző tanulmány) — 1500 kh gazdái, valódi „bourgeois gentilhommes" lettek. Kövér György e processzust nem értékeli negatív éllel; a nagybankok lokális fiókpiacai ekkorra már életre keltek, s ez a tény az új utakon járóknak is biztonságossá tette a vidékre visszatérést. T. Mérey Klára a dél-dunántúli iparszerkezet száz év alatt, 1868 és 1968 között kialakult „gyökereivel" foglalkozik, a mikrovilág helyett a makrostruktúrával. Jórészt az országos statisztikák nyomán általában az ipari és ezen belül a nagy-, ill. gyáripari telephelyeknek és foglalkoztatottaknak a számaránya köti le figyelmét, s ennek alapján a dualizmus korában a hagyományos kézművesipari struktúra továbbélését regisztrálja. Mérey Klára magyarázata is kézenfekvő: a Dél-Dunántúl nagybirtokos + német telepes terület volt. A két világháború közti autark tendenciák ezt látszottak erősíteni, majd az újabb háborús és nagynémet erőfeszítések hatását említi röviden a szerző. Érdekes, hogy a nagy válság utáni új alapítások és centralizációs jelenségek csak mint a jövő előképei kapnak értelmet. Így szinte pálfordulatként jelentkezik, az 1950—60-as évek indusztrializációja, „... ami érthető, hiszen a földeken a nagyüzemi gazdálkodás térhódításával a gépesítés sok munkáskezet szabadított fel...". Az ún. szocialista iparosítás ügyét diametrálisan másként közelíti meg a tanulmánykötet záró írása: Srágli Lajos—Tóth János: A Majerszky-per és körül92