Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Tamáska Péter: A magyarországi kórházak és szegényházak gazdálkodása a 18. század második felében / 33–46. o.

házi Ferenc kancellár és Esterházi Károly püspök voltak. Az alapítványi töke 900Ö forint volt, ebből ötezret Esterházi Ferenc, ezret Esterházd Károly és háromezret Esterházi Imre nyitrai püspök tett le 4 szegény beteg és 8 egyházi személy ellátására, („zu Unterha'lten 4 armen Kraoken und 8 Religiosen") Röviddel később az adományozóik a vártnál több beteg ellátására még újabb 1000 forintot helyeztek el, s a rendház 1781-es inventáriumában már 11 főnyi ápolószemélyzetről is olvashatunk. Az 1780. évi vizitáció 3393 forint és 54 krajcár készpénzt mutatott ki, de az 1781. évet már csak 2360 forinttal /kezdte és 1330 forinttal zárta a kórház.

65 A különbözetet egyrészt a fenntartási költségek, másrészt a kihelyezett kisebb tőkék összege tette iki. Fenntartási és építési költségek A kórházak és szegényházaik létesítését, ill. átszervezését komoly előkészítési munka előzte meg. A probléma, ahogy az előzőekben már kifejtettük, alapvetően az volt, hogy vagy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű pénz, vagy pedig az alapítványok tőkéje nagymértékben le volt kötve. Minden bizonnyal az alapítványi tőkék forgatásából remélt haszon is hátráltatta az új kórházak építésének megkezdését, annál is inkább, mert a Magyarországon oly szűkös hitelék egy részét éppen ebből a forrásból lehetett fedezni. Az alapítványi pénzek és a fenntartási, építési költségek alakulását jól megfigyelhetjük a II. József látogatása után készült budai és pesti kórházépítési tervezeteiken. A Helytartótanács 1788 októberében a Buda magisztrátusához címzett 39486. sz. leiratában részletesen elemzi a városi szegényház kórházzá alakításánajk várható költségeit. Eszerint a polgári kórházra tett új alapítvány 11 565, az ingatlanok és a szőlők becsült értéke 1085, a régebben kórházi célra szánt tőke 8271, a szegényház alapítványi tökéi 46 001, ingatlanainak és majorságaiinak értéke 2962 forintra tehetők, s az egész vagyon összesen 69 884 forintra rúgott. Ebhez jött néhány jótékony adomány, mint a Kéri-féle 40 000 és a Szászi-féle 200 forint, a Tajti alapítvány kamatai (85 Ft és 34kr.), kisebb felajánlások összesen 742 forint és 51 krajcár értékben, továbbá más pénzek után a kórház részére lekötött éves kamatok (14 Ft és 17kr.).

66 Bevételi forrást jelentett a polgári kórház 3 és fél százalékra kihelyezett tőkéjének évi 405 forintos kamata, a szőlőskertek 250 forintnyi jövedelme, a szegényház kihelyezett tőkéjének ugyancsak 3 és fél százalékos, évente 1433 és fél forintra rúgó kamata, a kórházi ellátásért fizetett 8271 forint és ennek 4 százalékos kamata, az egyéb kinnlevőségekből 217, a városi bevételekből a kórház részére rendelt 1000 és a szegényházra szánt 969 forint, alamizsnából 50, s végül a városi kamara igazgatásra kiadott pénzeiből 25 forint, összesen tehát mintegy 4700 forintnyi bevétellel lehetett számolni.

67 A több mint 70 000 forintos össztőke kamatai fedezték a fenntartási költségeket, amelyek a tőkésített összvagyonnak mintegy 6 százalékát tették ki. A tervezett mellékleteként szereplő horarium a betegek ellátására 2,5 (Schwache Portion), 3,5 (Viertl Portion), 4 (Drittel Portion) és 7,5 (Halbe Portion) krajcárt javasolt naponta. Az utóbbi reggelenként egy levest, ebédre levest tésztával, borjú- vagy bárányhúst körettel, vacsorára megint levest tésztával vagy kölessel, gyümölcsöt ill. főzeléket, egész napra pedig egy nagy zsemlét jelentett,

68 azonban, mint a Szakoleának címzett helytartótanácsi határozatnál láttuk, kórházainkat inkább a negyedosztályú ellátás biztosítására ösztönözték. A régi Szent János kórházban — a polgári kórház egyik elődjében — az 1750-es évek közepén egy betegre 3, az ápolókra 6, egyéb szükségletekre fejenként 8 krajcár jutott. 1755-től ezeket a fejadagokat havi 10 forint segélyből 42