Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

terén. A Tel-Avív-i Bialik emlékház kézirattára kb. ez év végéig ugyancsak rendezés alatt áll. Az ugyancsak Tel-Aviv-i „Genazim" bibliográfiai intézet, amelyet 1953-ban alapítottak, időigényes kutatást követel, amit ez alkalommal nem tudtunk biztosítani. Az illegális bevándorlási és tengerészeti múzeum kiállításán túlmenően dokumentációs anyaggal is rendelkezik az 1931 és 1948 között lebonyolított zsidó bevándorlással kapcsolatban, amely az angol hatóságok ellenére folyt. Tudvalevő, hgy az úgynevezett Balfour deklarációban (1917. november 2.) biztosított bevándorlást politikai okokból igen szűkre szabták. A múzeumban található dokumentációból megtudhatjuk, hogy 1934 és 1948 között 118 hajóval kb. 108 000 embert mozgattak meg. Ezek között magyarországi származásúak is voltak. Tel-Aviv központjában található a Hagana múzeuma, valamint az intézmény könyv- és levéltára. A Hagana 1920-ban jött létre, mint zsidó fegyveres önvédelmi szervezet (1920—-1948), majd az izraeli hadsereg magja lett. A kompjuterizált levéltárt 1969-ben nyitották meg. A Hagana keretében működött Mosad le Alyah Bet (1939), amely a legális és illegális palesztinai bevándorlás elősegítésén munkálkodott a hitleri végveszély megjelenése idején. Mivel a kivándorlás jórészt Konstancán keresztül történt, a magyar vonatkozású anyag összekapcsolódik a Romániára vonatkozó állaggal, amely 55 iratcsomót ölel fel. A kimondottan magyarországi tevékenységhez kapcsolódó dokumentumok 23 iratcsomót képeznek (0040/036, 0080/114, 0146/014, 0079/080, 030). Érdemes még átnézni a Kelet-Európára vonatkozó 0079/114 és a 0055/114 fondókat is. Az izraeli védelmi minisztérium birtokában, az állami levéltár részeként Givataimban található a hadtörténeti levéltár. Sajnos, nem nyílt lehetőségünk e levéltár felkeresésére. Világviszonylatban ismert a jeruzsálemi „Jád Vashem" intézet, amelyet a vészkorszak emlékére állított fel a Kneszet 1953. augusztus 15-én hozott törvényerejű döntése alapján. Az intézmény komplexumban levéltár is működik, amelynek állaga mintegy 50 millió lapnyi, részben eredeti anyag, többségében több tucat ország levéltáraiban készült másolat. Birtokukban van mintegy 30 000 emlékirat is, mint például dr. Szilágyi Lászlónak 111 oldalas visszaemlékezése a vészkorszak nyíregyházi eseményeiről (E 117). A levéltár nagyszámú fényképpel is rendelkezik. A magyar vonatkozású dokumentumok felkutatását megkönnyítik a kitűnő leltárak és természetesen a szomszédos könyvtárban rendelkezésre álló feldolgozott anyagok. Itt jegyezzük meg, hogy a magyarországi vonatkozású dokumentumok egy részét a mai államhatárok figyelembevételével Romániához, Jugoszláviához és Csehszlovákiához csoportosították. Hasonlóképpen magyar vonatkozású anyag került be az egyes haláltáborok iratcsomóiba is. Jobban körülhatárolhatók olyan témák, mint például a II. világháború alatt folytatódó kivándorlás irományai (M—14/1 M—1940, 0—5/185). A magyar vonatkozású iratanyagok valójában már a 30-as évek antiszemita irányzatát is tükrözik (0—54/43/1936, 1937, 1938, 1939), részletezik a zsidótörvények körülményeit (0—36/4/524—525), számontartják a nyilas keresztespárt „jelentkezését" (M 14/1 M— 1940, 0—18/25), dokumentációval rendelkeznek az internálótáborokról (M—8/HS/37/304, 0—12/82.). A zsidó munkaszolgálatról nem kevesebb mint 623 iratcsomót számoltunk meg. A deportálással kapcsolatban 59 csoportot alakítottak ki, amely szinte valamennyi megyét felöleli. Az áldozatokra vonatkozó statisztikák is tanulságosak (0—5/1871, 0—18/229, 0—54/50 1944). Jelentős anyag foglalkozik a zsidónak nyilvánított keresztények sorsával (M—14/IM—1940, 0—48/9). Számontartják a 64