Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

Kétségtelenül a legnagyobb keresztény jellegű kéziratgyűjtemény a jeruzsálemi örmény ortodox (monofizita) patriarkátus birtokában van. Az állomány meghaladja a 4000 egységet, és részben az óváros örmény negyedében lévő Szt. Toros (Theodoros) templomban talált otthonra 1897-ben. Ez évben rendelte el ugyanis Iarutivrin pátriárka (1889—1910) biztonságba helyezésüket e használaton kívül lévő templomban, a Szt. Jakab székesegyház mellett. Értékes kéziratok találhatók az úgynevezett Szt. Jakab kincstárban, valamint a helyi örmény közösség tulajdonában. A legrégibb kéziratok a X—

XI. század fordulójáról származnak, mint például a második Etchmiadzin biblia (lt. szám 2555). Kevork Hintlian, a patriarkátus történészének segítségével igyekeztünk újabb adatokat szerezni a II. Endre magyar király vezette kereszteshadjáratra vonatkozólag. Kiderült, hogy az örmény krónikák átnézése hosszabb időt vesz igénybe. Talán a legérdekesebb új adat számunkra „A két kert" című krónika egyik figyelmen kívül hagyott híradása, amely szerint az 1213-ban indult tragikus gyermek kereszteshadjárat résztvevői között magyarok is voltak. A jeruzsálemi görög-ortodox patriarkátus könyvtára zárva volt, így kutatásra nem kerülhetett sor. Eredménytelenül végződött látogatásunk a jeruzsálemi Szt. Anna (katolikus) kolostorban, mivel nagyszámú középkori kézirataik között magyar vonatkozásút nem találtunk. Hasonlóképpen csupán megcsodálhattuk az abeszin-kopt kolostor gyönyörű kéziratait. A Templom hegyen (Moriah) található két történelmi nevezetességű mecset között (A Aqsa és Omar) helyezték el a tekintélyes könyvtárépületet. Szíves fogadtatásunk alkalmával megtudhattuk, hogy a könyvtár jelenlegi formájában 1922 óta létezik és nagyszámú kéziratot birtokol. Figyelmembe ajánlták egy belgrádi mufti középkori kéziratait, valamint a közelkeleti krónikások műveit. A részletes kutatás arab és török nyelvismeretet igényel. A zsidó jellegű vallásos intézmények között kiemelkedik a jeruzsálemi Schoken intézet. Könyvtára századunk elején Németországban alakult, majd a hitleri veszély elől 1934-ben Jeruzsálembe helyezték át. Judaisztikai tanulmányok mellett 1961 óta teológiai képzéssel is foglalkozik, sőt újabban Budapesten fiókot létesített. A kézirattár világhírű példányai közé tartozik egy XIII. századi szentírás szöveg, valamint a XIV. századi Pentateuchus, Rassi kommentárjával. Betekintést nyerhetünk Jerusálinski, kielcei haszid rabbi levelezésébe (1903—1918), amiből kiderül, hogy három budapesti személyiséggel állt kapcsolatban (Sámuel Kohen, Ábrahám Seifer és Belinski). Hasonlóképpen levelezett a máramarosi és szatmári Teitelbaum rabbidinasztiával, valamint Nagyváradon Luria Mordechajjal. A levelek élénk fényt vetnek a korabeli haszid mozgalomra. A jeruzsálemi Mosad Harav Kook intézetet 1936-ban alapították a konzervatív vallási mozgalom fejlesztése érdekében. Jelentős könyvtárat és kézirattárat hoztak létre. Ugyanitt helyezték el a vallásos cionista mozgalom (Mizraki) régi levéltárát. Az 1902-ben indult mozgalom bizonyos befolyásra tett szert Magyarországon is. Első világkonferenciájukat 1904-ben Pozsonyban tartották. Kutatásunk folyamán 1903—1919 közötti iratcsomókban magyar vonatkozású aktákat fedeztünk fel. Ezek között szerepelnek a pozsonyi kongresszussal kapcsolatos iratok, illetve a Hamburg-Altonában székelő világközpontnak a magyarországi csoporthoz intézett leveleiről készült másolatai. A magyarországi mizraki jelentőségét világviszonylatban jelzi az 1912-ben befolyt tagdíjak kimutatása, amelyben e szervezet hozzájárulása 0,22%-ot tesz ki. Több irat Beregi (Bergmann) Ármin (1879—1953) tevékenységével kapcsolatos, aki 1920—25 között Budapesten a palesztinai kivándorlási irodát vezette. Bizonyos számú irat a vészkorszak után, 1945—1946-ban újra indult tevékenységét tükrözi. 56