Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1960–1970 között / 45–50. o.

utasítások mechanikus alkalmazása ellen emelik fel szavukat. Szólnak az irattárak gondozatlanságáról, a szükséges eszközök (megfelelő helyiségek, polcok, fedőlemezek) és személyi feltételek hiányáról is. Varga János a készülő levéltári törvényerejű rendelettel foglalkozva a szervek irattárainak nyilvántartási kötelezettségét és a történettudomány forrásainak védelmét szorgalmazza.

26 A 2045/1967. Korm. h. 1968. január 1-jei hatállyal a területi állami levéltárakat a megyei tanácsok kezelésébe adta. Az így létrejött megyei tanácsok illetékessége kiterjed a területükön működő tanácsi szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek iratkezelésének ellenőrzésére és iratainak begyűjtésére is. Az 1969. évi 27 tvr., valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. Korm. r. (MK 1969. IX. 2.) ismét átfogóan szabályozta a levéltári anyag védelmével és a levéltárakkal kapcsolatos kérdéseket, s egyben rögzítette az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat.

27 A rendelet alapján minden szervnek el kell készíteni iratkezelési szabályzatát és irattári tervét. Kötelező erejű lett az irattári jegyzék elkészítése. Megfogalmazódott az a követelmény, hogy az irattár anyagát 5 évenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek már 1970 februárjában megkezdték az irányításuk alá tartozó szervek iratkezelési mintaszabályzatának kidolgozását.

28 Ezzel szemben a községekben az irattárak helyzete még mindig mostoha. Hajdusámson község 1970. augusztus 25-i igazgatási szakfelügyeleti vizsgálata is elég sok negatívumot sorol fel. A vizsgálat megállapítja, hogy az irattározási munka igen sok kívánnivalót hagy maga után. A község központi irattárában levő 1961, 1962, 1963, 1964. évi iratok a tanácsháza emeletén levő padlásszobában vannak elhelyezve, ömlesztett állapotban. A használatban levő anyakönyvi szekrény nagyon kicsi, zsúfolt, szorosan vannak belepréselve az anyakönyvek. Sok az elintézetlen ügyirat, de 67 elintézett ügyiratot sem vezettek ki az iktatókönyvből.

29 Nyiracsád községben 1970. november 18-án készült a Debrecen Járási Tanács V. B. Igazgatási Osztályának felügyeleti vizsgálati jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv megállapításai sok hiányosságot rögzítenek. Az iktatókönyv év végén nincs lezárva, a tárgybejegyzések pontatlanok. Az iratjegyzékek év végén nincsenek lezárva, és azokat iratokkal együtt nem helyezték irattárba. Helytelenül történik az iratok összeszerelése is. A régebbi évek iratai keményfedelű irattartóban a pincében vannak elhelyezve iratpolcokon. Az iratok évenként rendszerezve nincsenek, és nincs hozzájuk mellékelve az iktató- és névmutatókönyv. Ez a körülmény rendkívül megnehezíti az iratok visszakeresését.

30 A községi irattárak helyzetéről nemcsak a 60-as években, hanem még évtizedek múlva is kedvezőtlen képet festettek a szerzők. Munkáikban arról olvashatott az érdeklődő és a szakember, hogy sok helyen az irattár azonos volt a lomtárral. Csaknem általános volt az ügykezelés lazasága.

31 Rövid írásunk végén azért kell megemlítenünk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek irattárait, mert a községi irattárak képe nélkülük csonka lenne. Korszakunk elején zajlik a mezőgazdaság kollektivizálásának folyamata, 1961ben már minden községnévtábla alatt ott áll a felírás, hogy „termelőszövetkezeti község". Előzőleg, az ötvenes évek mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek adatait vizsgálva láttuk, hogy azok hiányosak. Egy részük a községi tanács, más részük egy ma is működő termelőszövetkezet irattárából került elő.

32 Utalhatunk dolgozatunk első részére, ahol a Püspökladányi Járási Tanács irattárában megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezetek elfekvő iratanyagát találták 1960-ban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár termelőszövetkezeti iratanyaga is nagyon hiányos.

33 A levéltárak irattár-ellenőrzési jegyzőkönyvei a termelőszövetkezeti irattárak siralmas állapotáról beszélnek. Szomszédos megyéből való megállapítás — de sajnos az ország más területére is jellemző —, hogy legtöbb he48