Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - Turbuly Éva: Adatok a megyei közigazgatás és tisztikar történetéhez a Nyugat-Dunántúlon a 16. század második felében és a 17. század első évtizedeiben / 23–33. o.

és személyenként vetették ki, külön a birtokos és külön az egytelkes armalista nemességre. A többi tisztviselő szabott fizetésére ebből az időszakból nincs ada­tunk. Mindenképpen részesültek a peres eljárásokért járó taksából, övék volt az általuk behajtott adósság bizonyos százaléka is. Ezt bizonyítja Vas megye 1641. szeptember 9-én hozott határozata, mely szerint a folyó adósságok után járó szo­kásos fizetségüket a kiküldött bírák ne abból a pénzből, vagy azokból az ingó­ságokból vegyék ki, amelyet a pernyertes fél számára behajtottak, hanem az alperes, vagyis az adós ingó vagy ingatlan jószágaiból. 32 A tisztviselők munkája a nehéz időkben nem volt veszélytelen. A zalai Da­rócz Tamás perceptort 1616 végén „feladata teljesítése közben" a törökök ölték meg. Bakách Sándor, későbbi alispán és Pogány Zsigmond adószedő kiváltására 1598 augusztusában Zala és Vas egyaránt pénzt gyűjtött, mivel ,,a múltkoriban valamely szerencsétlen eset folytán egy csatában a törökök kezébe kerültek, s a fogságban kegyetlen kínzásokat szenvedtek el." 33 A vármegyei nemesség számára a vagyongyűjtés klasszikus módjai, az öröklés, a jó házasság mellett több előmeneteli lehetőség adódott. Ezek egyike a megyei szolgálat, ami korszakunkban kényszert is jelenthetett, különösen a szolgabírók, alszolgabírók, esküdtek szintjén. A másik, az előbbivel többnyire összefonódó lehetőség, a főnemesi szolgálatba állás volt. Néhány, már elké­szült kitűnő dolgozat mellett 34 e téma további kutatása számos új adatot, össze­függést vethet fel. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a főispáni gazda szívesen segítette arra érdemes alkalmazottja bekerülését a tisztikarba, előse­gítve ezzel befolyásának finom, erőszakmentes érvényesülését. Másrészt a ré­gióban nagy uradalmakkal bíró Bánffyak, Nádasdyak, Batthyányak, később Eszterházyak nagyban hozzájárultak e megyék nemesi migrációjához, számos példát találunk arra, hogy a familiaritás legszélesebb skáláján álló nemesek ho­gyan kaptak szolgálataikért a török terjeszkedés miatt elveszített birtokaik he­lyett kárpótlást, gyakran csak egy-egy jobbágy telket uraiktól. 35 Végezetül szólni kell arról, hogy a három megye, Vas, Zala és Sopron kor­szakunkban végig szoros kapcsolatban állt egymással. 1596 és 1632 között Vas és Zala egy, Vas és Sopron öt, a három megye együttesen három alkalommal tartott olyan közös összejövetelt, amelynek írásos nyoma is maradt. Vas és Sop­ron között a kapcsolatok különösen Nádasdy Ferenc, a „fekete bég" közös főis­pánsága alatt mélyültek el. Követeik kölcsönösen részt vettek egymás összejö­vetelein, az árszabások, fizetések meghatározásánál, szabályrendelet-alkotáskor gyakran utaltak a másik megyében folytatott gyakorlatra. A rendkívüli adók, a végvári katonaság ellátásához kapcsolódó terhek kivetésekor, a nemesi felkelé­sek elrendelése idején közös konzultációkat követően döntöttek. 1612. június 4-én Vasban arra hivatkoztak, hogy régtől fogva szoros és kölcsönös kapcsolat van a három szomszédos vármegye között. A Vassal összekapcsolt és szövetke­zett Sopron vármegye visszatérő kifejezés a jegyzőkönyvekben. 1606. december 2-án Szombathelyen hangsúlyozták, hogy a közgyűlésen megalkotott statútu­mokkal mindhárom vármegye főurai, nemesei és más lakosai is egyetértettek, akik közül a jelenlévő követeket, köztük Zrínyi Miklós főispánt és a fogságból időközben kiszabadult Bakách Sándort név szerint is felsorolták. 36 Az összefonódást a hasonló helyzet és a közös gondok mellett számos té­nyező motiválta. A mindhárom megyében birtokos főnemesség már említett be­folyása mellett nagy jelentősége volt a kis- és középnemesi szinten is jelentős arányú átbirtoklásoknak. Közülük a későbbiekben is kiemelkedik a Vas és Sop­ron megyék közötti átbirtoklások sokasága. 37 A következmények a tisztikarok­ban korszakunkban is kimutathatóak. A dolgozatunk csak néhány szempont és sajátosság, valamint a szakiroda­lom tájékoztató bemutatására vállalkozott. A felvetett megállapítások, problé­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom