Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Dobos János: Arhivszki pregled (1955) 1965–1991-es évfolyamai / 68–73. o.

zék. A tömeges irattermelés problémáival, a levéltári és könyvtári anyag szigorúbb elhatárolásával foglalkozik Trujic Vera (64—67) és Dobos János (36—37, 63—70) korreferátuma. Radovanovic Slobodan megemlékezik Vajdaság Levéltára 60 éves jubileumáról (71—76), Tóth Spomenka pedig összefoglalót és bibliográfiát közöl annak kiadótevékenységéről (77—89). Kovács István ismerteti Vajdaság Levéltára külföldi feltáró tevékenységét (benne Magyarországon: 90—113). Hegedűs Antal cikke a bánáti (torontáli) zsidók II. József korabeli történetével foglalkozik és ehhez hét dokumentumot közöl német, magyar és latin nyelven (114—131). Itt olvashatjuk a SzLT ajánlását az iratképző szervek szelektív ellenőrzéséről {221—225), Zikic Marica adalékát a regeszták készítésének módjáról a zombori levéltárban (226—230) és Vojnovic Emil ny. szabadkai levéltárigazgató nekrológját (241—242). A huszonharmadik évfolyam (1987/1—2) a Szabadkán 1987. szeptember 17— 19-én megtartott szerb—macedón levéltáros-értekezlet beszámolóit és korreferátumait közli, amelyek a nem irat jellegű levéltári anyag kérdéskörével, valamint a levéltárosok tudományos (kutató) munka jávai foglalkoztak. Ez utóbbi kérdésre vonatkozik Dobos János szabadkai főlevéltáros korreferátuma (127—129) és Blazovich László információja Csongrád Megye Levéltára tudományos munkásságáról ((130—132), valamint Trujic Vera munkaszervezésre vonatkozó javaslata (133—135). Magáról a tanácskozásról Petrovic Vesna közöl beszámolót (49); ebben nem említi, hogy a tanácskozás harmadik napján, szeptember 19-én a részvevők Szegeden meglátogatták Csongrád Megye Levéltárát. A huszonnegyedik évfolyam (1988/1—2) közli Petrovic Milic Oplenacon megtartott beszámolóját az egészségügyi dokumentáció levéltári értékeléséről (22— 52) és az ezzel kapcsolatos korreferátumokat (53—61). Bojovic Bozidar és Adzic Svetlana bemutatja a Jugoszláv Levéltári Információs Rendszer (JAIS — JLIR) tervezett céljait, szervezetét és felépítését (83—106). Milosavljevic Mirjana a segédletekhez készítendő bibliográfiák elkészítését szorgalmazza (107—122); közli a folyóirat a levéltári anyag levéltári átadásáról alkotott utasítást (137—140), a levéltári anyag felhasználóiról és felhasználásáról vezetett nyilvántartás alapelveit (141), selejtezési ágazati ügykörjegyzék mintákat (142—155) és két fiatalon elhunyt vajdasági levéltárosnő: Oklobzija Lazarka és Kovács Eszter nekrológját. A huszonötödik évfolyam (1989/1—2) közli Pejin Jovan cikkét „A rigómezei csata ötszáz éves évfordulójának megünneplése a (történeti) Magyarországon, és a rigómezei legenda terjesztése". Ez a cikk magyar részről szakavatott értékelést igényel, amelybe itt nem bocsátkozhatunk. Ugyanez a szerző az ,,Okmány ok" rovatban közli a rigómezei csata félezredes ünnepségeinek levéltári és sajtóforrásait, meglehetősen gyenge sajtóműszaki megmunkálásban, összesen 27 (?) okmányt (42—61). Említést érdemel még Zikic Marica zombori levéltáros cikke a levéltári fondok repertóriumai elkészítéséről, különös tekintettel a városi tanácsok (magisztrátusok) fondjaira (98—101), amelyet három történelmi város hagyományos találkozóján (Szabadka—Zombor—Eszék) olvasott fel Szabadkán, valamint Kuzmanovic Zlata cikke a vajdasági levéltárak kézikönyvtárairól (102—106). A huszonhatodik évfolyam (1Ö90/1—2) bevezetőjében Dajic Mirjana igazgató köszönti a 90 éves szerb Országos Levéltárat (11—14), Bruk Ivánka Szerbia Levéltára nemzetközi kapcsolatairól cikkez (15—17), majd Djenic Bosko a Hilandárban (Görögország) és Szentendrén folyó kutató- és feltáró munkáról tájékoztat (18—22). Nedeljkovic Jelena ismerteti Szerbia levéltári anyagáról megjelent kalauzokat (30—39), Petrovic Hadmila pedig a levéltári kiállításokról közöl figyelmet érdemlő megállapításokat (97—103). A levéltári törvényhozás történeti áttekintését adja Lakié'Bogdán cikke Szerbia levéltári törvényho72