Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Dobos János: Arhivszki pregled (1955) 1965–1991-es évfolyamai / 68–73. o.

lett) tartott szaktanácskozásáról: a nem írásjellegű levéltári anyag levéltári feldolgozásáról (294—301). A tizedik évfolyam kettős száma (1974/1—2) közli Lalié Sredoje tanulmányát a levéltári segédletek egységes rendszerének kialakításáról (15—36), Nedié S-pomenka cikkét a levéltárak kulturális-propaganda tevékenységéről (37—58). Lalié Sredoje és Janéa Ivánka a külföldi levéltárakban fellelhető serbica-anyag feltárásáról ír (67—94); itt több olyan kutatási témát sorolnak fel, amelyek iránt a magyar történettudomány is érdeklődhet, például: szerb—magyar kapcsolatok a középkorban, Dél-Magyarország a török hódoltság korában, Vajdaság (?) gazdasági és társadalmi története 1699—1861 között, Vajdaság és szomszédai (?) a XIX. században (a szerb történettudomány a történelmi Dél-Magyarországot 1527-től, Jovan Nenad, a „Fekete Ember" fellépésétől kezdi érdeklődési körébe vonni; a török hódoltság alatt és után bekövetkezett migrációs hullámok idejétől — 1690 — pedig túlnyomóan szerb nemzeti területnek tekinti és ennek alapján vetíti vissza a (szerb) Vajdaság létezését a XVIII. század kezdetére; ennek megfelelően a szerb történetírás, bár elismeri más etnikumok jelenlétét ezen a területen, kizárólag a szerbek történetével foglalkozik — (DJ.) Stijacic Dusán cikke a vajdasági levéltárosok Sremska Mitrovicán megtartott tanácskozásán a tanügyi, művelődésügyi, egészségügyi és szociálisügyi szervek iratanyagának selejtezéséről elhangzott beszámolóival foglalkozik (237—241). A tizenegyedik évfolyam (1975/1—2) Sogorov Mira cikkét közli a vajdasági levéltárak fOndjainak lyukkártyás nyilvántartásáról (35—51); tanulmányokat közöl a kommunista párt különböző szintű szervei levéltári anyagának rendezéséről, a munkás- és népfelszabadító mozgalom száj hagyományos anyagának levéltári begyűjtéséről, Szerbia Levéltára 75. évi jubileumáról, a levéltári kiadótevékenység két évtizedéről. Nedeljkovié Jelena közli a folyóirat 1955—1975. évi cikkbibliográfiáját (315—356). A tizenkettedik évfolyam (1976/1—2) teljes egészében a SzLDE első nagygyűlése (szerbül: szabor — DJ) leírásának, valamint az ott elhangzott beszámolók közlésének van szentelve. Ezek a beszámolók áttekintik a szerbiai levéltárügy egészét és minden vonatkozását az elmélettől a gyakorlatig, az iratok keletkezésétől a levéltárak fejlesztési terveiig. Ezek keretében Lalié Sredoje mutatja be a vajdasági levéltárügy fejlődését 1944-től 1974-ig (73—J116), a legutóbbi ötéves fejlesztési terv megvalósítását (249—265) és az ezt követő, 1975— 1980. évi középtávú fejlesztési tervet (325—339). A tizenharmadik évfolyam (1977/1—2) teljes egészében a levéltári munka aprólékos elemzésének, az egyes munkaoperációk leírásának, ezek osztályozásának, a munkaköri szabványok meghatározásának és az ezekről elfogadott, levéltárak közötti megállapodás szövege közlésének van szentelve. A tizennegyedik évfolyam (1978/1—2) közli a szerbiai és a macedóniai levéltárosok szakmai tanácskozásának beszámolóit, amelyek a levéltári kiadótevékenységgel és a levéltári munkaoperációk normázásával foglalkoznak. Bemutatja továbbá a vajdasági levéltárosok tanácskozásának beszámolóit a regeszták készítéséről és publikálásáról. Közli a szerbiai, a kulturális javak védelméről alkotott törvény (191—232) és a vajdasági, levéltárügyről hozott törvény (235—250) teljes szövegét. Tóth S-pomenka levéltáros megemlékezik Vajdaság Levéltára ötven, illetve a vajdasági levéltárügy harmincéves jubileumáról (307—308). A tizenötödik évfolyam első száma (1979/il) közli a SzLDE új alapszabályát (83—98) és az Arhivszki pregled kiadását szabályozó új megállapodást (99— 105), amelynek 8. szakasza kimondja, a folyóirat közleményeinek nyelvét a szerző határozza meg, ami lehetővé tette, hogy akár albán, vagy magyar nyelven is közöljenek cikkeket (A gyakorlatban csak macedón nyelven közölt cik70