Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Pohl, Manfred: Levéltár és vállalat: önfenntartás a piacgazdaságban / 45–56. o.

lat új elképzeléseit és terveit a társadalom fejlődését előrevivő tényekkel kell alátámasztani a nyilvánosság előtt. Ezek iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Az olvasói érdeklődést kétségtelenül növelhetik a történeti cikkek, mint például, amelyek a környezetvédelem fontosságának a vállalaton belüli tudatosulását, a kutatási területek és az egyedi termékek fejlődését mutatják be. Az olvasóban élénk érdeklődés tapasztalható a vállalattörténet iránt. A történeti információs központ vezetőjének feladata, hogy a vevőtájékoztató folyóirat szerkesztőinek ezt az igényt kimutassa, akár a vevők szúrópróbaszerű közvéleménykutatásának eredményével. A történelem felébresztheti és megerősítheti a vállalat iránti szimpátiát, bizonyítja a folytonosságot és megteremti a vállalatba vetett bizalmat. A történeti információs központ munkatársainak munkájában kiemelkedő esemény a cég valamely jubileuma, legyen az az anya-, leány- vagy a fiókvállalat évfordulója. A cégjubileum a történeti arculatformálás számára különösen sokoldalú lehetőségeket biztosít,

10 és hatásának nagy jelentősége van. Gyakorta „tudatalatti reklámról" beszélnek.

17 Alapfeltétele az időben elkezdett lelkiismeretes és szakszerű előkészítés. Az alapelképzeléseket már öt évvel a tényleges jubileum előtt ki kell dolgozni, így a jubileumi írások, fogadások, koncertek, rendezvények vonatkozásában. A vállalatvezetésnek gyakori problémát jelent, hogy a vállalat történetét monografikus formában vagy folyóiratcikkekben adják-e közre. A független historikusok által készített tudományos jellegű történeti összefoglalást vagy a laza szerkezetű újságírói előadásmódot kell-e előnyben részesíteni? Rövid reklámkiadványt, illusztrált kötetet vagy egy történeti tanulmányt kell-e kiadni? Az írott szöveg és az illusztrációk ésszerű összekapcsolása a járható középút, de ebben minden vállalatnak a saját útját kell járnia. Semmi esetre sem lehet a vállalat történetéről „kiszínezett", csupán a pozitívumokat tartalmazó kiadványt megjelentetni. Ebben az esetben a vállalat elveszíti hitelességét és a nyilvánosság bizalmát. A történeti arculatformálást a házon belül kell megkezdeni a munkatársaknak a jubileumra való felkészítésével. A munkatársak lesznek az információterjesztők, ezért ismerniük kell a rendezvények vagy a jubileumi megemlékezések értelmét és célját. A jubileumot megelőző történeti rendezvények pozitív visszhangot eredményezhetnek. Ez érvényes a médiának adott fontos információkra is, mivel így az újságíróknak az eseményekről nem kell felkészületlenül tudósítaniuk. Elsősorban a nagy televíziós rendezvényeket kell gondosan megtervezni és a várható gyenge pontokat kiiktatni. A televíziós élő adások sok buktatót rejtenek, ezért meggondolandó ezt választani. A médiával való kapcsolattartás ma összetett, sokoldalú és kockázatos feladat, ezért ezeket a kapcsolatokat a történeti információs központ vezetőjének csak a sajtóosztály támogatásával lehet ápolnia. Elsősorban a regionális újságok és adók készek arra, hogy a vállalattörténeti témákkal foglalkozzanak. Csak ritkán sikerül a nagy napilapokban kiemelt témaként vállalattörténeti anyagnak helyet találni.

18 A sajtóosztálynak nincs könnyű dolga, amikor aktuális napi kérdésekhez kell történeti információkat szállítania. Itt elsősorban az időtényező játszik nagy szerepet, hiszen ettől függ, hogy egy-egy közlemény megfelelő időben kerüljön köztudatba. A történeti információs központ munkájának bemutatásához természetesen számos lehetőség kínálkozik. Mindegyiknek az említésére most nincs lehetőség, de néhány példával mégis megvilágítható. A történelmi információs központ tanulmányt készíthet, miként alakult a vállalat ábrázolása a sajtóban egy bizonyos időszakban, pl. egy tízéves periódusban. Kidolgozhatja a vállalatnak a sajtóban 1900—1913 között kialakult sajtóképét, és az akkori időszak imagefogalmát a jelenlegivel Összehasonlítva elemezheti azt. A vállalat vezetését ér55