Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - KILÁTÓ - Haraszti Viktor: Levéltáros szakmaképek és képzési szintek Németországban / 49–60. o.

nek részt az oktatásban, vendéghallgatóként. Ez a többi levéltári területen, így az önkormányzati, egyházi, gazdasági, média és pártarchívumokban tevékenykedő levéltárosok számára teremtett nehéz helyzetet. Az említett területek levéltárosai közül sokan nem részesültek iskolai rendszerű levéltárosi szakképzésben, csupán szakmai szövetségük által szervezett képzéseken, továbbképző tanfolyamokon vettek részt. Az állami levéltárosképzés más irányú súlypontisága az önkormányzati és egyházi levéltárosok számára még igen, de a gazdasági, média és pártlevéltárosok számára már nem is tette célszerűvé a képzésbe való bekapcsolódást. Az önkormányzati és egyházi levéltárosok részére az Archivberatungstelle Rheinland szervez, elsősorban a szakirányú főiskolai levéltárosképzést kiegészítő 6 hónapos, 500 órás tanfolyamokat.

9 Á szakmai szövetségek szervezésében működő tanfolyamok magas színvonaluk ellenére nem pótolhatták a rendszeres levéltáros iskolai képzést, amire az igény a nem állami levéltárakban dolgozók részéről már régóta létezett. Az egykori NDK levéltárosképzése mind a Humboldt Egyetemen, mind a Franz Mehring Levéltáros Iskolában befejeződött. Potsdamban, a meglevő lehetőségekre és a fent említett igényekre alapozva az 1992/93-as tanévben a Brandenburgische Landeskomission der Fachhochschule diplomás levéltáros (Diplomarchivar) képzést indított. Ezzel a Német Szövetségi Köztársaságban először vált lehetségessé a levéltártudományt iskolai rendszerű képzés keretében szabadon választott szakként, nem tisztviselőjelöltként tanulni. A tanulmányok előfeltétele érettségi vizsga, valamint angol és francia nyelvismeret. A latin nyelv ismerete nem előfeltétel, ezt az alapozó oktatásban intenzív formában sajátítják el a Hallgatók. A tanulmányi idő 8 szemeszter (12 hónapos gyakorlati résszel) és befejeztével a végzettek diplomás levéltáros képesítést nyernek. A képzési szint az állami szakirányú főiskolai levéltárosképzéssel azonos, kérdéses még, hogy az itt szerzett végzettséget az állami levéltárügyben milyen feltételekkel fogadják el. A két képzés megkülönböztetéséül a diplomás levéltáros kifejezést használom a továbbiakban is. A Fachhochschule Potsdam a levéltár, könyvtár és dokumentációs tudományokban ad képzettséget. A három képzési irányból a hallgatóknak egy fő szakot kell választaniuk és a fennmaradó kettőből egy mellékszakkal kiegészíteni. Az első három szemeszter ideje alatt az általános alapismeretek oktatása folyik, két szemeszterben mindhárom tudományág legfontosabb ismérveit sajátítják el, majd a harmadikban a választott fő szak alapismereteinek elmélyítése a cél. Az együttes alapozó oktatás nemcsak a levéltártudomány alapfogalmaiba vezet be, hanem átfogó ismereteket nyújt jog- és közgazdaság-tudományból, valamint a modern információközvetítés technológiájából és technikájáról. A levéltár főszak felépítése igazodik a nem állami levéltárügy igényeihez, így a hallgatók három szakirány közül választhatnak: — állami és önkormányzati levéltárak, — gazdasági levéltárak; egyesületek és szövetségek levéltárai, — médialevéltárak. Az általános levéltárelméleti képzésben, a választott szakirány sajátosságai mellett a következő területek oktatását kezelik kiemelten: XX. századi irattan; gépi adathordozók értékelése és selejtezése; hagyatékok kezelése; hang- és képfelvételek, mint levéltári anyag; közművelődés; levéltári és szerzői jogi ismeretek; adatvédelem; közigazgatási ismeretek.

10 A potsdami levéltáros szakfőiskolai képzés elsősorban azt a hiányt igyekszik pótolni, melyet az állami levéltárosképzés monopóliuma teremtett a német levéltárügyben. A szakirodalom is „potsdami modell", „potsdami kísérlet" kifejezéseket használva emlegeti. Annyi bizonyos, hogy a nem állami levéltá55