Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - Kurányi Éva: Magyar–lengyel kulturális és egyetemi kapcsolatok a 19. század első felében / 19–28. o.

KURÁNYI ÉVA Magyar—lengyel kulturális és egyetemi kapcsolatok a 19. század első felében Magyarországon — a 14—15. század néhány rövid életű kezdeményezését nem számítva — egészen a 17. századig nem volt egyetem. A tanulni vágyó fiatalság így külföldre kényszerült, bár ezeket a diákéveket aligha kellene a kényszer szóval illetni. Emlékiratok, naplófeljegyzések hosszú sora bizonyítja, hogy a külföldi tanulmányút emlékei nem múltak el nyomtalanul senki számára, s a hajdani diákok életük végéig megőrizték Padova, Wittenberg, Krakkó, Prága vagy később Berlin emlékét. A külföldi egyetemekkel Magyarország mindig szoros kapcsolatban állt. A középkor értelmiségét szinte kivétel nélkül Európa nagyhírű universitásai nevelték ki az ország számára. A reformáció megosztotta az addig egységes európai keresztény kultúrát, s állásfoglalásra késztette az egyetemeket is. Ettől kezdve egy ideig elképzelhetetlen volt, hogy protestáns ifjak iratkozzanak be Bécs vagy Róma egyetemeire, vagy katolikusok keressék fel a lutheri vagy kálvini teológiát hirdető universitásokat. A külföldi tanulásnak a későbbi századokban már nem csak a felekezeti hovatartozás, hanem az állami oktatáspolitika törekvései, s természetesen a különböző tudományos centrumok vonzása is irányt szabott. Történelme során Magyarország igen szoros szellemi, kulturális kapcsolatba került Lengyelországgal. Ezt a kapcsolatot támasztja alá számos gazdasági és társadalmi hasonlóság is. Dolgozatomban ezek közül egyetlen vonást emelek ki, a lengyel egyetemeknek, Krakkó, Lemberg és részben Varsó universitásainak újkori magyar vonatkozásait. A Krakkói Egyetem és Magyarország kapcsolata a 16. századig meglehetősen alaposan feltárt, de igen keveset tudunk a lengyel— magyar kulturális kapcsolatok e jóval későbbi korszakáról.

1 A lengyel felsőoktatás kezdetei a 14. századra nyúlnak vissza, amikor Krakkóban Nagy Kázmér lengyel király 1364-ben egyetemet alapított, a bécsi és a pécsi universitásokkal csaknem egy időben. Korábban a lengyel diákok is, a magyarokhoz hasonlóan az itáliai, bolognai és padovai egyetemeket látogatták nagy számban, így érthető, hogy az alapításnál ez volt a példa. Ettől kezdve Krakkó virágzó szellemi élete vonzotta a tanulni vágyó ifjakat, földrajzi közelségénél fogva különösen a magyarokat. Az egyetem „natio"-i között a magyarok a külországbeliek sorában a 16. század közepéig a legnagyobbnak számítottak.

2 A reformáció gyors térhódítása alól Lengyelország sem volt kivétel. Az 1520-as évektől kezdve a krakkói egyetem is heves viták színtere lett, és ez csökkentette a külföldi hallgatók érdeklődését az egyetem iránt. 1535 után a protestáns magyar diákok többsége már Wittenberg új szellemű egyetemére kívánt beiratkozni. A 16. század közepétől előbb csak megcsappant a magyar19