Levéltári Szemle, 43. (1993)
Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Müller Veronika–Réfi Oszkó Magdolna: "Szigorúan titkos": a Nagy Imre-per iratainak tematikus feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban / 3–12. o.
hogy a többféle szempont szerint kinyomtatott címlista segítségünkre legyen az iratanyag válogatása és a segédlet szerkesztése során. A következő lépés az anyag megszerkesztése — megfelelő válogatás, csoportosítás után —, majd közzététele, ami számtalan kérdést vet fel. El kell dönteni, mi az, aminek inkább csak az irattani kutatások szempontjából van jelentősége, tehát azt mutatják be, hogy a bírósági iratok sorában — szorosabban a koncepciós perek iratanyagában, még szűkítve a kört, az 1956-os koncepciós perek iratanyagában — milyen irattípusok és iratfajták fordulnak elő, de tartalmi szempontból vagy nem képviselnek értéket, vagy nem tarthatnak számot közérdeklődésre, mert a bennük 'közölt információk a per szempontjából közömbösek. (Pl. az egyes kötetek tartalomjegyzéke, névmutató, tértivevények, a BM által köteteknek nevezett dossziék zárólapjai, a BM által a bizonyítási eljárás során használt dokumentumok elé helyezett, ún. mutatólapok, melyek a dokumentumoknak a címét tartalmazzák, amikre a lapok utalnak.) Ugyancsak eldöntendő az is, mi legyen a peranyagban több példányban (eredetiben és másolatban, illetve akár több másodlatban) meglévő iratok közlésének sorsa. Alapelv, hogy egy iratot teljes egészében csak egyszer közlünk, ha megvan, akkor az eredetit, és a jegyzet rovatban utalunk arra, melyik sorozatban milyen számon, hány példányban található meg hiteles vagy nem hiteles másolatban, esetleg másodlatban az irat. — Olyan iratok esetében, amelyek tartalmukat illetően különleges jelentőségűek és ebből következően a pereljárás során több változat készült belőlük (pl. szó szerinti szöveg, szerkesztett változat, rövidített változat vagy összegzés), célszerű a legtöbb információt tartalmazó változatot közzétenni oly módon, hogy a jegyzetben tájékoztatást adunk a többi változatról is (azok minden lényeges adatát ismertetve). A többnyire formális, illetve külsődleges szempontok szerinti szűkítést követi annak mérlegelése, hogy a kitöltött adatlapok adataiból mi kerüljön a kiadandó kötetbe. Egyik variáció az, hogy az adatlap minden pontja minden változtatás nélkül. Ez ellen szól, hogy az adatok feltárása és feldolgozása a megismerési folyamat egymástól elváló szakaszai, melyek más-más szempontok érvényesítését, eltérő eljárások és technikák alkalmazását teszik szükségessé. Az adatfeltárás, mint az ismertetésből is látszik, minden irat minden lényegesnek ítélt információjára (tartalmi és formai jegyére) kiterjedt, ezzel szemben elképzelhető, hogy bizonyos információk közlésével az olvasót feleslegesen terheljük. így arra a 'következtetésre jutottunk, hogy az adatok közül az irat formai ismertetőjegyeire vonatkozóakat csak összevontan és rövidítve közöljük, és nem teszünk említést az irat állapotáról, továbbá csak összevontan közöljük a levéltári jelzetet. —• Űj adatként viszont a közreadásban az irat sorszámot kap (a kötetben való megjelenés helye szerint, az ugyanis nem azonos az adatlap sorozati számával), továbbá szerkesztett címet, ami nem minden esetben azonos az irat eredeti címével. Mindezek eldöntése után várt-ránk a legfontosabb feladat, az anyag szerkesztési szempontjainak kidolgozása, előre gondolva arra is, hogy a Nagy Imrére és Losonczy Gézára vonatkozó irategyüttesen kívül egy sorozatban kívánjuk feltárni a teljes peranyagot. — A munka megkezdésekor úgy döntöttünk, hogy jóllehet talán célszerű lenne a teljes anyag feldolgozása után közreadni a munkát, de a téma iránti nagy érdeklődés, valamint a feldolgozandó anyag nagy mennyisége miatt legelőször csak a Nagy Imrére és Losonczy Gézára vonatkozó anyagot publikáljuk, lehetőleg úgy, hogy a következő kötet vagy kötetek az elsőkre épülve végül is egységet alkossanak majd. — Felmerült az is, hogy — tekintettel arra, hogy a nyomozás és a bizonyító eljárás menetét nagyrészt a BM operatív és vizsgálati iratsorozata tartalmazza, a bírósági sorozat pedig zömmel a tárgyalási jegyzőkönyveket és a tárgyalás köré csoportosítható 8