Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

az ELTE Jogi Karán folytatódott, s a bizottság itt, az egyetem Rektori Hivata­lában rendezte be székhelyét. Az október 30-ai Magyar Nemzet így számolt be a Magyar Értelmiség For­radalmi Bizottsága megalakulásáról: „Vasárnap reggel már nem lehetett tovább bírni. Hogy az ember mit se tehessen a szörnyű vérontás ellen... Hogy felelős helyen még mindig nem szánták rá magukat, hogy orosz tankok és államvé­delmi pisztolyok helyett a nemzetiszíh karszalagos nemzetőrségre támaszkod­janak .... Körülbelül ezek az érzések, ilyesfajta gondolatok hoztak össze vasár­nap délelőtt vagy 25—30 egyetemi oktatót, írót, orvost, jogászt, újságírót a bu­dapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán... felhívták elérhető is­merőseiket, barátaikat: ^Gyertek ide, talán mégiscsak lehet valamit csinálni...« Lassan kialakult, hogy nagyjából kiket is hívnak, miféle embereket. A volt NÉKOSZ-istákat, akik annak idején mindennemű feloszlatása ellenére is ösz­szetartotíak; a Petőfi Kör tagjait...; az Írószövetségnek, az Üjságírószövetség­nek, a Zenéművész- és Képzőművész-szövetségnek azokat a tagjait, akik évek óta harcolnak érte, hogy szakmai szervezeteik ne névleges, hanem valóságos és autonóm testületek legyenek; a MEFESZ-nek (sic!) az ország ipari, gazdasági helyzetét évek óta oly sokszor, oly szenvedélyesen és oly hiába kárhoztató mérnök- és technikus-tagjait és másokat." 10 A bizottság elnökének többen Kardos László néprajzkutatót, volt NÉKOSZ­főtitkárt javasolták. A felkérést Kardos elhárította, s maga helyett Ádám György 11 közgazdászt, egyetemi tanárt ajánlotta, hivatkozva arra, hogy a jelen­lévők közül Ádám a legtapasztaltabb, legrutinosabb politikus. Kardos javasla­tát a társaság elfogadta. Az elnök jog- és feladatköre nem volt egyértelműen meghatározva. Néhányan titkársági és gazdasági jellegű ügyeket intéztek. Az irodaveze­tés teendőit Major László, Erdős Tamás és Kovács Tibor látta el. A gazdasági feladatokat, amely főleg élelmezési és gépkocsiügyekből állt, Papp Károly és Kovács Tibor intézte. Herpai Sándor — volt rendőrparancsnok, akkor tanácsi előadó — a nem­zetőrségbe való belépés szervezési munkálatait végezte. Megalakult még egy ún. információs csoport is Pataki Ferenc vezetésével, amely azzal volt megbízva, hogy a különböző Magyarországgal kapcsolatos rá­dióhíreket összegyűjtse, s összegezze a bizottságnál megforduló személyek be­számolóit a szervezet vezetői részére. Október 28-án, miközben a bizottság tagjai vitatkoztak a szervezet felada­tairól, céljairól, s egy felhívás esetleges megjelentetéséről, a rádióban elhang­zott a miniszterelnök nagy lelkesedést kiváltó nyilatkozata, amelyben az el­mült napok eseményeit nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította, be­jelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások meg­kezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszűntetését stb. A rádióbeszéd elhangzása után született meg a végső döntés: egy felhívás keretében közzé kell tenniük álláspontjukat az új helyzettel kapcsolatban. így jött létre „A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának felhívása az ország lakosságához", melyet az elkövetkező napokban több újság közzétett, s a rádió­ban is elhangzott. Á kiáltvány szövegének alapjául Sipos Gyula és Lukácsi Sándor írók fo­galmazványa szolgált. A felhívás elöljáróban bejelentette a bizottság megalakulását, amely — véleményük szerint — „magába tömörít valamennyi értelmiségi szervezetet, író­kat, művészeket, tudósokat, egyetemistákat egyaránt". 12 A következőkben Nagy Imre bejelentésére utalva megállapították, hogy a magyar nép hősi szabadság­harca kivívta első győzelmeit: az ÁVH feloszlatását és a szovjet csapatok ki­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom