Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Cseh Zita: A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága és a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom tevékenysége az 1956-os forradalomban / 14–25. o.

az ELTE Jogi Karán folytatódott, s a bizottság itt, az egyetem Rektori Hivatalában rendezte be székhelyét. Az október 30-ai Magyar Nemzet így számolt be a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága megalakulásáról: „Vasárnap reggel már nem lehetett tovább bírni. Hogy az ember mit se tehessen a szörnyű vérontás ellen... Hogy felelős helyen még mindig nem szánták rá magukat, hogy orosz tankok és államvédelmi pisztolyok helyett a nemzetiszíh karszalagos nemzetőrségre támaszkodjanak .... Körülbelül ezek az érzések, ilyesfajta gondolatok hoztak össze vasárnap délelőtt vagy 25—30 egyetemi oktatót, írót, orvost, jogászt, újságírót a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán... felhívták elérhető ismerőseiket, barátaikat: ^Gyertek ide, talán mégiscsak lehet valamit csinálni...« Lassan kialakult, hogy nagyjából kiket is hívnak, miféle embereket. A volt NÉKOSZ-istákat, akik annak idején mindennemű feloszlatása ellenére is öszszetartotíak; a Petőfi Kör tagjait...; az Írószövetségnek, az Üjságírószövetségnek, a Zenéművész- és Képzőművész-szövetségnek azokat a tagjait, akik évek óta harcolnak érte, hogy szakmai szervezeteik ne névleges, hanem valóságos és autonóm testületek legyenek; a MEFESZ-nek (sic!) az ország ipari, gazdasági helyzetét évek óta oly sokszor, oly szenvedélyesen és oly hiába kárhoztató mérnök- és technikus-tagjait és másokat."

10 A bizottság elnökének többen Kardos László néprajzkutatót, volt NÉKOSZfőtitkárt javasolták. A felkérést Kardos elhárította, s maga helyett Ádám György

11 közgazdászt, egyetemi tanárt ajánlotta, hivatkozva arra, hogy a jelenlévők közül Ádám a legtapasztaltabb, legrutinosabb politikus. Kardos javaslatát a társaság elfogadta. Az elnök jog- és feladatköre nem volt egyértelműen meghatározva. Néhányan titkársági és gazdasági jellegű ügyeket intéztek. Az irodavezetés teendőit Major László, Erdős Tamás és Kovács Tibor látta el. A gazdasági feladatokat, amely főleg élelmezési és gépkocsiügyekből állt, Papp Károly és Kovács Tibor intézte. Herpai Sándor — volt rendőrparancsnok, akkor tanácsi előadó — a nemzetőrségbe való belépés szervezési munkálatait végezte. Megalakult még egy ún. információs csoport is Pataki Ferenc vezetésével, amely azzal volt megbízva, hogy a különböző Magyarországgal kapcsolatos rádióhíreket összegyűjtse, s összegezze a bizottságnál megforduló személyek beszámolóit a szervezet vezetői részére. Október 28-án, miközben a bizottság tagjai vitatkoztak a szervezet feladatairól, céljairól, s egy felhívás esetleges megjelentetéséről, a rádióban elhangzott a miniszterelnök nagy lelkesedést kiváltó nyilatkozata, amelyben az elmült napok eseményeit nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította, bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszűntetését stb. A rádióbeszéd elhangzása után született meg a végső döntés: egy felhívás keretében közzé kell tenniük álláspontjukat az új helyzettel kapcsolatban. így jött létre „A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának felhívása az ország lakosságához", melyet az elkövetkező napokban több újság közzétett, s a rádióban is elhangzott. Á kiáltvány szövegének alapjául Sipos Gyula és Lukácsi Sándor írók fogalmazványa szolgált. A felhívás elöljáróban bejelentette a bizottság megalakulását, amely — véleményük szerint — „magába tömörít valamennyi értelmiségi szervezetet, írókat, művészeket, tudósokat, egyetemistákat egyaránt".

12 A következőkben Nagy Imre bejelentésére utalva megállapították, hogy a magyar nép hősi szabadságharca kivívta első győzelmeit: az ÁVH feloszlatását és a szovjet csapatok ki16